Akik beülnek az iskolapadba, és csak ettől várják a milliós fizut, azok sajnos álomvilágban élnek. - interjú Csanády Istvánnal, a Shapr3D alapítójával

Ezúttal egy olyan csapat képviselőjével beszélgetünk, amelyik komoly sikereket ért el a saját bevallásuk szerint is olykor pokoli nehezen fejleszthető CAD-es piacon. Egy igazán őszinte, ugyanakkor rendkívül érdekes beszélgetést "hallhattok" most, írásos formában. 

A Shapr3D egy 3D CAD professzionális felhasználóknak, iPad Próra. A magyar csapat által fejlesztett alkalmazás jelenleg is az egyik legkedveltebb termék a piacán, amit mi sem jelez jobban, mint az, hogy a termékoldalon a Microsoft Office-szal került kiemelésre. Ám egy ilyen bonyolult projekt nem lesz egyik napról a másikra készen, és főleg nem lehet sikerre vinni egyik pillanatról a másikra, mint ahogyan ez az alábbiakban is kiderül. Kérdéseinkre az alapító, Csandáy István válaszol, aki rendkívül őszintén beszél mindenről, legyen az a saját termékük, marketing, pénzügy, vagy maga a szakma.

egyedi

Kezdjük azzal, hogy bemutatod magatokat. Kik vagytok ti?

Egy kicsi, fiatal, de nagyot álmodó csapat, akik alapjaiban akarják újra-feltalálni a professzionális 3D CAD-et a 21. század igényeinek megfelelően. Két célunk van:

  • Egy intuitív, szerethető, professzionális CAD rendszert adni professzionális felhasználók kezébe.
  • Demokratizálni a 3D modellezést, és az első számú 3D tartalom előállítási platformmá válni.

A nevünket ejtsd: sépör (mint Shaper, azaz formáló) Ez nagyon fontos, mert szinte soha senki nem tudja rendesen kiejteni. (nevet)

Néhány mondatban össze tudnád foglalni, hogy mit tud a Shapr3D?

A Shapr3D egy korai fázisban lévő, innovatív 3D CAD, aminek az alapja, hogy a teljes modellezési folyamatot újraértelmeztük multitouch gesztusokra és stylus interakcióra. Ez intuitív és természetes interakciót eredményez, amit bárki meg tud tanulni, ráadásul sokkal rövidebb idő alatt, mint egy hagyományos CAD rendszert. Ami hihetetlenül érdekes, hogy pont az egyszerű workflow miatt van egy csomó, hagyományosnak egyáltalán nem mondható felhasználási területe a Shaprnek, mint például az, amit ide kattintva nézhettek meg. Mindez tehát azt jelenti, hogy akár 3D grafikára, és illusztrációra is használni lehet, ami totálisan szokatlan egy CAD rendszertől.

Már ez sem semmi, de ezen kívül még miben más, mint bármilyen hasonló termék a piacon? 

Nincs hasonló termék a piacon. Ha körülnézel, mi történt az elmúlt 20 évben a CAD piacon, akkor sajnos észre kell venned, hogy semmi. Ugyanúgy néznek ki és működnek ezek a rendszerek mint a 90-es években, csak közben a világ megváltozott, ám maguk a termékek nem.

Hiánypótlónak tartjátok-e, vagy tartottátok akkor, amikor megjelent?

Nem csak mi tartjuk hiánypótlónak szerencsére, hanem a felhasználóink is.

Elmondható tehát, hogy sikerre vittétek a Shapr3D-t, de hogyan és honnan indult ez az egész? 

Én (Csanády István) elég régóta foglalkozom 3D modellezéssel, sőt még 10 évvel ezelőtt volt egy másik startupom, ami szintén 3D-vel foglalkozott, ám az sajnos nem lett sikeres, többek között azért, mert túl korán kezdtünk bele, nem volt jó az időzítés. Utána dolgoztam a LogMeInnél pár évig, de egy idő után mind nehezebben toleráltam a nagyvállalati környezetet , és végül felmondtam.

Volt valami jobb lehetőség, vagy már nem bírtad tovább? 

Ötletem sem volt, hogy mihez kellene kezdeni, de az kézenfekvő volt, hogy újra 3D-vel kezdjek el foglalkozni. Mivel az évek során rengeteget foglalkoztam UI/UX-el (felhasználói felület és interakció), ezért egészen frusztrálónak tartottam, amikor körbenéztem a piacon, hogy milyen a felhozatal. Egy szoftver termék legfontosabb attribútuma, hogy milyen az ergonómiája, egy olyan termék esetében pedig ez hatványozottan igaz, amit napi 8-10 órában használnak, ám ezzel sajnos a nagy CAD cégek nem sokat törődtek az elmúlt 10 évben.

Ez volt tehát az egyik pillére az alapötletnek. Volt-e még valami? 

A másik faktor, ami inspirálta a Shaprt, hogy akkor már pár éve lehet érzékelni a trendet, miszerint a PC substitute tabletek (Microsoft Surface, iPad Pro, etc.) lassanként, de le fogják cserélni a desktop gépeket. Ezért a hipotézisért sokan meg akartak kövezni akkoriban, de azok, akik nem értenek ezzel egyet, javasolnám, hogy nézzék meg, hogyan váltották le a 80-as évek végén a mainframe gépeket a desktop gépek, és mennyire szkeptikusak voltak ezzel kapcsolatban az emberek. Illetve végső soron a számok is egyre inkább ezt az átmenetet támasztják alá, ha ránézünk a pro tablet vs. desktop eladásokra.

Elmondható tehát, hogy megszületett az alapötlet. Hogyan kezdtél vagy kezdtetek neki a megvalósításnak? Mik voltak a lehetséges buktatói a kivitelezésnek? 

CAD-et fejleszteni rohadt nehéz, és ezt úgy mondom, hogy megszállottja vagyok a komoly problémáknak. A mesterszakos diplomámat kvantummechanikai szimulációkból írtam, amit, - hogy kicsit nehezebb és érdekesebb legyen - GPU-n csináltam. És így is azt gondolom, hogy CAD-et fejleszteni, főleg ergonomikus, szexi, jól használható CAD-et, pokoli nehéz. Elképesztően diverz tudáshalmaz kell hozzá: numerikus matematika, nagy teljesítményű programozás, mobil fejlesztés, UI/UX tervezés és fejlesztés, mély CAD ismeret, computational geometry ismeret (nem tudom magyarul hogy hívják). És akkor még jön az üzleti része, amihez - mivel mérnöki hátterem van - értelemszerűen rengeteget kellett tanulnom és fejlődnöm. Szóval roppant komplex maga a termék is, vállalkozást építeni pedig szintén nagyon nehéz - de ezért csináljuk, ez teszi érdekessé a dolgot.

Amennyiben nem titkos, el lehet mondani a fejlesztés fontosabb mérföldköveit?

Nem titkos. Babacipőben jár még a termék, remélhetőleg az idén megyünk Microsoft Surfacere, és végre lesz design history, azaz bármikor visszaléphetsz a modellezés egyik lépésére, és módosíthatod. Ez egy régi adósságunk. És utána... utána jönnek az igazán izgalmas dolgok (nevet).

Akadtak-e olyan pillanatok, amikor azt gondoltátok, hogy ennyi volt, le lehet húzni a redőnyt, vagy igazából mindig is úgy éreztétek, hogy össze fog jönni a dolog?

Persze, naponta kétszer van ilyen, utána közvetlenül pedig azt gondolom, mi vagyunk az élet császárai, öt perccel később meg már megint meg vagyok róla győződve, hogy mindjárt csődbe megyünk. Kis túlzással természetesen. Startupot építeni ilyen dolog. Ez egy nagyon komoly érzelmi hullámvasút, amit meg kell tanulni tudatosan kezelni.

Tehát többször is sötéten láttad/láttátok a jövőt. Hogyan lehet az ilyen pillanatokon túllendülni? 

Kívülálló azt mondaná, hogy szerencsével, de ez tévedés. Iszonyatosan sokat dolgoztunk azon, hogy ne kerülhessünk olyan helyzetbe, amikor nincs szerencsénk. Szóval nagyon fókuszált, kemény munkával, és néha nagyon nehéz döntésekkel.

Tudjuk, hogy európai ember számokról nem beszél, és főleg nem turkál mások zsebében, de ha lehet, mondanál néhány szót a finanszírozás hátteréről? 

Első másfél évet a megtakarításaimból finanszíroztam, ezután pedig kockázati tőkéből és azóta- meglepő módon - a bevételeinkből élünk. Ahhoz képest, hogy mennyire fiatal ez a történet, elég jó növekedést tudunk felmutatni, amire ultra büszkék vagyunk.

Hm, ez elég jól hangzik, de felbukkant-e esetleg egy mecénás a fejlesztés folyamán?

Weiszbart Zsolt, mint angyal befektető szállt be 2015 októberében, illetve a Pioneers Ventures 2016 augusztusában.

Milyen volt a szoftver utóélete, miután megjelent a digitális boltban? 

Az első pár hónap borzalmas volt, de utána csomó fejlesztés, illetve a kezdeti problémák kiküszöbölése után sikerült életet lehelni a dologba, és elkezdtünk növekedni. Most pedig büszkén mondhatom, hogy ígéretesen haladunk előre.

Mennyire volt fontos, illetve fontos még mindig számotokra a marketing? 

Iszonyatosan fontos. Az ország legjobb online marketing szakembere nálunk dolgozik, Papp Gábor személyében. Nem triviális egy ilyen terméknek a marketingjét kitalálni, és még most is dolgozunk rajta, hogy mi legyen az üzenet, és hogyan juttassuk azt célba. Nem könnyű.

Mit tudtok ígérni a jövőre nézve a Shapr3D használóinak, illetve mik a közeli és távolabbi terveitek?

Két-három hetente adunk ki új verziót, és nagyon nagy lépésekkel haladunk előre. Egy éven belül eljutunk arra a szintre, hogy a rengeteg Solidworks felhasználó sutba dobhatja a Dassault Systemes szoftverét, és teljesen Shapr3D-re cserélheti. Természetesen nem mindenki, de még azoknak is, akiknek nem jelent 100%-os megoldást a Shapr, egy iszonyatosan hasznos kiegészítő megoldás lesz, ami lefedi a tervezési folyamat 70-80%-át.

Minden interjúnkban igyekszünk egy kicsit beszélgetni a szakmai hazai és külföldi helyzetéről, illetve arról, hogy vajon csak külföldön lehet igazán érvényesülni, vagy itthon is valóra válhatnak az álmok? 

Itthon is lehet nagy dolgokat alkotni. Nyilván nem lehet mindent innen felépíteni, de sokkal több mindent lehet, mint amit az emberek úgy általában gondolnak. A korlátok inkább a kishitűségben, és a sült galambra várakozásban nyilvánulnak meg. Inkább mentális gátak vannak, mint valódiak.

Amennyiben itthon is lehet érvényesülni, mit gondoltok a honi szakmai képzésekről. Aki már tizenévesen tudja, hogy errefelé indulna, tudja-e iskolarendszerűen képezni magát, vagy milyen egyéb lehetőségei van?

Van ami nagyon jó itthon, és van ami harmat gyenge. Például szoftverfejlesztőkkel elég jól állunk, és abszolút lehetséges itthon világszínvonalú fejlesztőkkel dolgozni, ha hajlandó vagy megfizetni őket. Azt gondolom, hogy itt is a sült galamb effektus érvényesül, mert akik például már egyetem alatt fanatikusan a szakmájuknak élnek, dolgoznak (akár hobbi projekteken), azok szuper szakemberek lesznek. Akik beülnek az iskolapadba, és csak ettől várják a milliós fizut, azok sajnos álomvilágban élnek.

Kielégítőnek érzitek az utánpótlásképzés teljesítményét, az ilyen minőségben érkező emberek tudását?

Nyilván mindig lehetne több és jobb, de igazság szerint a szakember hiány - különösen a programozó hiány - globális probléma, nem magyar sajátosság. Ha tudsz motivációt, értelmes feladatot, és jó fizetést adni, akkor nem lesz problémád az utánpótlással.

Véleményetek szerint hogyan lehetne javítani, vagy ha megfelelő, akkor még tovább javítani a hazai képzések szintjét?

Az egyetemek támogathatnák jobban az önfejlesztés folyamatát. Gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy mit csinálsz az egyetemi feladataid mellett, ha szakmába vág, és szereted csinálni. Például valószínűleg száz fejlesztőből egy lesz játékfejlesztő, de ha mindenki írna két játékot egyetem alatt, már sokkal képzettebben kerülnének ki.

Mi az, ami nagyon hiányzik itthonról? 

Tőke! 1 millió euró alatt, és 10 millió euró fölötti finanszírozást könnyű szerezni Európában, de pont a köztes összeg sokkal nehezebben vonható be, pedig körülbelül ez a legkritikusabb egy vállalkozás életében. Bár tény, hogy az elmúlt években történtek pozitív változások.

Ti miként képzitek magatokat?

Én rengeteg szakmai témájú blogot olvasok, meetupokra járok, és talán hasonlóan fontos, hogy 3-4 havonta kimegyek a Völgybe egy-két hétre. Iszonyatosan sokat lehet tanulni belőle.

Milyen jó tanácsokkal tudnátok szolgálni azoknak, akik még pályájuk kezdetén állnak, netán éppen csak beültek az iskolapadba, és majd csak évek múlva jutnak oda, hogy valódi munkaerőnek számítsanak?

Tanulni, tanulni, tanulni - helyett, pet projekt, pet projekt, pet projekt! Nagyon fontos, nem győzöm hangsúlyozni. Tűzz ki magadnak valami nevetségesen nagy célt (írj operációs rendszert, implementáld újra a GTA V-öt, stb.) és kezdj el rajta dolgozni. Nem érdekes, hogy meddig jutsz el, rengeteget fogsz fejlődni, és az egyetemen tanultakat össze fogod tudni kötni a valósággal.

Nos, köszönjük az interjút, és az őszinte válaszokat! Jó munkát nektek! 

Mi is köszönjük, hogy megkerestetek.

MEGOSZTÁS:
Meshmag