Újabb interjúalanyt sikerült elcsípnünk, aki elmeséli, hogy karrierje kezdetén kissé bizonytalanul nézett a dolgok elébe, de végül megtalálta a helyét, és mostanra a Cabbage egyik oszlopos tagja lett.
Kertai Aurél Dávid vagyok, jelenleg a Cabbage Productions-nél dolgozom, ahol túlnyomórészt reklámokat gyártunk. Elsősorban 3D és kompozit feladatokat látok el, de alapvetően a teljes gyártási folyamatot lefedi a tevékenységem. Mindemellett saját vállalkozásomban is foglalkozok hasonló jellegű projektekkel.
Közgazdasági főiskola és fél év külföldön tartózkodás után tanácstalan voltam milyen irányba induljak, de egyre inkább éreztem, hogy kamatoztatnom kellene a rajzhoz való tehetségemet. Egy rokonom tanácsolta, hogy gondolkodjak 3D-ben, mert egyre több a lehetőség a film- és reklámgyártásban Magyarországon ezen a területen.
A Mesharrayben kezdtem Maya tanfolyamon tanulni, ott megkaptam a stabil alapokat és egy olyan átfogó rálátást, ami eligazít egy addig ismeretlen iparágban, merre érdemes továbbfejleszteni a tudásom. A Mesharray után autodidakta módon fejlesztettem tovább a 3D és kompozittal kapcsolatos ismereteimet. Sokat jártam el reklám- és filmforgatásokra, fotózásokra (természetesen itt nagy segítséget jelentett, hogy sokan nyitottak voltak felém és lehetőséget adtak, köztük jelenlegi munkaadóm is). Eleinte csak szemlélődtem, majd idővel sikerült egyre sűrűbben alkalmi munkákat is kapni ilyen jellegű produkciókban. Ezen időszak alatt sikerült olyan tapasztalatot szereznem a forgatásos gyártásban, ami a mai napig nagy segítségemre van a munkámban.
Igen, de mindemellett egy nehéz időszak volt, mert a tudásom nem biztosított teljes értékű megélhetést, és szükségem volt segítségre, de szerencsére ebben szüleimre, mint mindig, ekkor is számíthattam. Szépen lassan egyre többet dolgoztam a Cabbage-el is, míg végül, körülbelül hat évvel ezelőtt teljes állásban sikerült elhelyezkednem. Sok segítséget és türelmet kaptam az akkori kollégáktól, de szerencsére általánosan is elmondhatom, hogy az elmúlt években, akikkel vagy akiknek dolgoztam mindig pozitívan álltak hozzám.
A 2016-os évet a Digic Pictures-nél töltöttem, mint Simulation TD. A Digicben lévő profizmust azt hiszem nem kell bemutatnom, egy egészen új szemszögből kaptam betekintést a gyártásba. Az ottani magas szintű szakmaiság és technikai felkészültség mellett a jó csapatmunka jellemezte a mindennapokat és nagyon sok kollégához fordulhattam bármikor segítségért, mert a nálam jóval tapasztaltabbak mindig nyitottak voltak arra, hogy lehetőséget biztosítsanak a fejlődésre.
A Digic Pictures munkatársaival készült interjúinkat olvashatjátok ide kattintva, és ide kattintva. Megéri!
Bár úgy érzem, hasznos része voltam ott a csapatnak, és ígéretes jövőképet is kínált a cég, idén év elején mégis visszatértem a reklámiparhoz. Ennek a váltásnak nagyrészt az időbeosztásomat érintő, magánéleti jellegű okai voltak, másrészt itt részt vehetek a teljes gyártási folyamatban a tervezéstől kezdve a leadásig, így sokszor egyedül is végigvihetek egy-egy projektet. Emellett saját projektekre is tudok összpontosítani, valamint a Cabbage mostanában alapvető workflow modernizáláson és átszervezésen megy keresztül, aminek részese lehetek. és ezt izgalmassá teszik még olyan technikai fejlesztések is, mint például egy nagyon magas szintű moziterem fényelő stúdióval. Szóval kíváncsian várjuk a csapattal, mit hoz az elkövetkezendő időszak.
A reklámok technikai diverzitásuk miatt nem mindig rutin jelleggel készülnek, ezért fontosnak látom a gyors és megalapozott előkészületeket. Feladattól függően kisebb teszteket szoktam csinálni, keret jelleggel kipróbálom működik-e a gyakorlatban is az, ahogy a gyártási folyamatot elképzeltem. Törekszem a lehető legegyszerűbb és legkevesebb lépésből eljutni a végeredményig, és nagyon fontos, hogy lehetőség szerint úgy építsem fel a 3D jeleneteket és a kompozitot, hogy könnyen módosítható legyen. Gyakoriak az utolsó pillanatban érkező módosítások, kérések (ilyenek lehetnek akár váratlan jogi problémák adásba kerülés előtt, ami megváltoztatja a koncepciót), de a szoros határidők miatt nincs minden esetben lehetőség újrakezdeni az egész folyamatot.
Igyekszem a gyártás minél korábbi szakaszában eljuttatni az ügyfélnek egy animaticot, illetve egy olyan „vázat”, aminek elfogadása tisztázza az ügyfél igényeit és segít elkerülni az esetleges félreértéseket. Ha van rá lehetőség, szeretek az ütemezésnél kicsit gyorsabban haladni, előre dolgozni, így több idő juthat a részletekre, illetve esetleges technikai problémáknál vagy párhuzamosan futó projekteknél jól tud jönni a plusz idő.
Rendszeresen használható trükköket inkább hosszútávú projekteken tapasztaltam, illetve alkalmaztam, ahol ismételt folyamatok miatt optimalizálható a workflow, míg a reklámok esetében technikai szempontból inkább az egyedi helyzetek jellemzők.
Egy viszonylag erős PC, esetenként renderfarm és egy Wacom-tábla. Ami a szoftvereket illeti, többnyire Maya, Nuke, Adobe, Zbrush, amiket használok.
Maguk a projektek, amiken eddig dolgoztam többnyire reklámok, illetve olyan filmek, játékok, melyek műfajukban nem állnak a legközelebb hozzám, viszont elkészítésüket szinte mindig élveztem. Büszke inkább egy jól összehozott gyártási folyamatra vagyok és arra, ha a megrendelő elégedett azzal, amit kap. Sikerként gondolok arra is, ha egyedül vittem végig egy projektet, vagy ha jól szervezett csapatmunkában sikerült elérni a végeredményt, mint ahogyan büszkeséggel tölt el az is, amikor láthatom a nevem egy stáblistán vagy részt vehetek a gyártásában valaminek, amit világszerte látnak.
Szerintem érvényesülni lehet itthon is, egyaránt vannak lehetőségek film-, reklám- és játékiparban.. A külföldre menetel inkább egyéni ambíciók függvénye, melyeknek lehet anyagi oka, technikai orientáció, és előfordulhat, hogy eljut valaki egy olyan szakmai szintre, amikor már a jelenlegi lehetőségeinél többet akar tapasztalni (új workflow-k, stb..). Az biztos, hogy a szakmai tapasztalathoz hozzátartozik az is, hogy minél több gyártási módszert ismerjünk meg technaikai vagy szervezési szempontból, ehhez pedig biztosan érdemes külföldre ellátogatni. Ebben a tekintetben én is gondolkozom egy külföldön eltöltött időszakon.Térjünk át a képzés kérdéskörére. Hogyan látod az itthon elérhető képzések témakörét? Mennyire lehet a közoktatás szintjén megtanulni a szakma alapjait? Egyáltalán vannak-e célirányos szakok, szakirányok?
Nekem teljesen kezdőként a Mesharray-ben tanultak nagyon sokat segítettek abban is, hogy eligazodjam, milyen ágazatai vannak a szakmának és a sulin keresztül sok azonos érdeklődésű embert is megismertem. Hasonló szakirányú/célirányos kisebb képzésekből talán lehetne több, olyan is, ahol haladó vagy professzionális szintű ismereteket, workflow-kat lehet elsajátítani. Szívesen látnék több személyes jellegű szakmai fórumot is az egyébként nagyon jó online felületek mellett. Közoktatásban véleményem szerint mindenképp érdemes legalább általános jelleggel megismertetni a lehetőségeket a diákokkal, akár már az általános- és szakközépiskolai szinten is. Szakmai utánpótlásra egyértelműen van igény, kérdés, hogy ez közoktatási szinten mennyire lehet jelentős, van-e ekkora felvevőképessége a hazai piacnak. Ez egy viszonylag fiatal iparág, de talán, ha lesz elegendő szakmában eltöltött precedens életút, akkor nagyobb bizalommal épít erre a területre a közoktatás és idővel biztosan kiforrja magát. A részleteibe menő szakmai tudást inkább a rutin, illetve egy jó pipeline-ban való részvétel hozza el.
Régi ambícióm, hogy építészettel is foglalkozzak. Két éve levelezőn építészmérnök hallgató vagyok, jelenleg passzív féléven, de ahogy időm engedi, mindenképpen szeretném folytatni a tanulmányaimat. Szeretek emellett utazni, kerti munkákat végezni és olvasni, valamint tanulni és fejlődni munkámmal kapcsolatban.
Én is köszönöm a megkeresést.