Dávid mindig is az álmainak élt: üvegszobrászként végzett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, majd olyan épületek restaurálásán dolgozott mint a Zeneakadémia vagy a Várkert Bazár. Új-Zélandon is szerencsét próbált, majd hazaérkezése után belevetette magát a 3D grafika világába. A Mesharray volt diákjaként jelenleg a DIGIC csapatát erősíti mint Junior Effects Artist.
Nagyjából 4-5 éve kezdett el érdekelni a 3D grafika, ekkor döntöttem el, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. Filmek, sorozatok, a vizuális effektek keltették fel az érdeklődésem elsősorban. De ekkor még fogalmam sem volt, hogyan lehet nekikezdeni egyáltalán.
Mikor elhatároztam, hogy egy tanfolyam keretein belül szeretném ezt megtanulni, akkor megnéztem, hol van ilyen képzés egyáltalán. Két nagyobb sulira leltem, amelyek közül a Mesharray-re azért esett a választásom végül, mert nagyon jó véleményeket olvastam róla.
A Mesharraynél 3,5 -4 éve egy Maya képzéssel kezdtem, ez egyfajta generalista tanfolyam volt. Nagyon erős, jó alapot adott a későbbi fejlődéshez. Ez volt az a képzés, amin először részt vettem. Nagyon pozitív nyomokat hagyott bennem, így nem volt kérdéses, hogy következőnek is rájuk esik a választásom. Így jött a Houdini.
A Houdini más, mint a Maya, teljesen eltérő logikán alapul, viszont nagyon nehéz is emellett. A Maya képzést követően 15 hónapig egyáltalán nem foglalkoztam vele, majd később összeraktam egy gépet, és akkor kezdtem el újra Mayázni. Az első Houdini tanfolyamról lemaradtam, de a másodikról szerencsére nem, így azonnal jelentkeztem, tavaly szeptemberben.
Az első pár óra még offline volt megtartva, majd a vírus második hulláma alatt váltottunk online-ra. Szerencsére hatékonyságban nincs különbség online és offline tanfolyam között.
Féltem, hogy döcögősebb lesz, de nem így lett végül. A közös szünetes beszélgetések hiányoztak csak és a közösség. De maga a tanfolyam hatékonyság szempontjából nem volt így nehezebb.
Nem volt nehéz. Az órák kéthetente voltak hétvégén, és volt egy hétköznap is minden második héten, amikor az estét vesz csak el. Ezért munka mellett is viszonylag egyszerűen el lehet végezni.
Az órák mindegyike szuper volt. A többiek nevében is mondhatom, hogy sajnáltuk, hogy vége lett. Hozzánk nőtt, hogy összegyűlünk, tanulunk valami újat, vagy hogy problémákba futunk, és együtt megoldjuk őket. Nagyszerű élmény volt.
Az oktatók nagyon jó fejek, segítőkészek, közvetlenek voltak. A csoporttársak szintén. Voltak, akik szakmán belülről jöttek, másoknak ez volt az első 3D-s szoftver, de nem lehetett érezni a különbséget, hogy ki a profi és ki a kezdő.
Visszajelzés szempontjából is jók voltak az órák. A megfelelő feedback-et mindig megkaptuk, átnéztük a házinkat, beszéltünk róla. Úgy gondolom, megkapta mindenki a fejlődéshez szükséges figyelmet. Nem nehezítették az online órák a képzést.
Követhetőek voltak teljes mértékben. Voltak összenézések az elején olykor, amíg meg nem értettük a szoftver logikáját. Aztán minden le lett tisztázva a tanfolyam során. Segítettek az elakadásokban, mindig fordulhattunk a kérdéseinkkel a tanárokhoz vagy a csoporttársainkhoz is.
Nagyon jó szakemberek, artistok. Hozzáértés szempontjából is maximális tudásukat hozták, adták át nekünk. Mindig segítettek, akár az órákon kívül is. Bármilyen kérdésünk volt, megválaszolták.
Igen, maga a tanfolyam erre is borzasztó jó volt. Közben olyan emberekkel találkozol, akik már szakmai berkekben mozognak, vagy most indulnak, mint te. Így kiváló kapcsolatépítés szempontjából is.
Az alapokat a Masharray, az oktatók adták, erre tudtam később építeni. Hasznos volt, felgyorsította a fejlődésemet a kurzus. Sokat tanultam arról is, hogy produkciós szinten hogyan működik ez a világ: hogyan csinálják és építik fel, mire figyeljünk a munka során.
Mondhatom, hogy mindenben. Érdekes visszanézni a tanfolyam elején leadott házikat, munkákat, majd pedig a végén elkészülteket. Nagyon sokat fejlődtünk, igazán látványosan. Személy szerint én specifikusan a látásmódban fejlődtem a legtöbbet. Például, hogyan álljunk neki egy bizonyos feladatnak, hogyan építsük fel azt. Hogyan legyünk rugalmasak, hogy ne kelljen újraépíteni egy változtatás alkalmával mindent elölről. Ez volt a leghasznosabb számomra.
Számomra a legnehezebb átállni a Mayás logikáról a Houdiniére volt, de hamar hozzászoktam. Összességében nem volt semmi negatív tapasztalatom sem a képzéssel, sem a sulival kapcsolatban.
Szakmám szerint üvegtervező, tárgyalkotó vagyok. Ezzel is foglalkoztam az elmúlt években. Volt egyetemi tanároméknál, Gáspár György és Koródi Zsuzsa magyar képzőművészek műhelyében dolgoztam, az ő műtárgyaiknak kivitelezésében vettem részt. Emellett csináltam meg a tanfolyamot is. Most viszont, a képzés után, már második hete, mint Junior Effect Artist dolgozom a DIGIC-nél. Elértem a célom, az álmom, hogy ebben a szakmában dolgozhassak, egy olyan helyen, ahol mindig is szerettem volna.
A fő célom az iparba való bekerülés volt. Ez sikerült is maximálisan most, hogy benne dolgozom. Az ember egy ilyen környezetben tanul, fejlődik a legtöbbet, hiszen olyanokkal van körülvéve, akik évek óta ezzel foglalkoznak.
Folyamatosan tanulni és fejlődni kell, mert mindig új kihívások állnak előttünk, amit én roppantul élvezek. Jelenleg nagy kihívás számomra megtanulni a produkciós környezetet, mi hol és hogyan működik. Teljesen más, mintha otthon összeraknék ezt-azt. Én ezt borzasztóan élvezem.
Mindenképpen. Van még jó pár szoftver, amit megtanulnék, ezek tervben vannak. Aki ezzel foglalkozik, tudnia kell bizonyos szinten kompozitálni. Az egyik legjobb szoftver hozzá a Nuke, amit szívesen megtanulnék még.
Van itthon jó pár cég, ahol el lehet helyezkedni. Ha az ember igazán szereti csinálni, élvezi, időt, energiát, akár pénzt is belerak, valamint nem csak pénzkeresési lehetőségként tekint rá, az látszódni fog a munkáin és az adott cégek is észreveszik, értékelik.
Mivel grafikáról van szó, ez kreatív dolog, akár művészeti ágnak is lehet tekinteni. Ezért kreatív beállítottságú embereknek javasolnám ezt a fajta szakmát, ezt tartom az egyik legfontosabb dolognak. Kitartás és kreativitás kell ahhoz, hogy az ötleteid meg tudd valósítani.