Feltárult előttem az animáció világa! - beszélgetés Gáthy Istvánnal, a DIGIC gyakornokával

István a Mesharray 3D Animátor képzését követően jutott be a DIGIC szakmai gyakornoki programjába. Beszélgetésünk során megosztotta velünk tapasztalatait a képzésről, valamint eddigi benyomásait a szakmáról. Olvass tovább, ha szeretnél többet megtudni egy 3D animátor gyakornok mindennapjairól!

Hogy talált meg a 3D grafika, mióta érdekel? Mikor döntötted el, hogy ezzel szeretnél foglalkozni?

Eleinte nem a 3D grafika fogott meg, hanem inkább maga az animáció, de erről van egy kis sztorim, amit ha nem baj, elmesélek. 

Már kiskorom óta szeretem az animációs meséket, sokat akár tíz-tizenötször is láttam, de a kedvencem valószínűleg átlépte az 50-es számot. Aztán mikor 15 éves voltam, eszembe jutott egy régi kedvenc mese-sorozat, amit anno a Disney csatornán láttam - ez a Gravity Falls (magyarul Rejtélyek városkája - a szerk.) sorozat. Gondoltam megnézem az egészet, mert egybe úgy se láttam még a szériát. Hihetetlenül megtetszett, egyből a kedvenc sorozatom lett, és olyan nagy hatással volt rám, hogy két nap után újra visszanéztem. 

Mikor másodjára is befejeztem, elkezdtem kutatgatni más animációs mese-sorozatok után. A következő sorozat amit megnéztem, az a Star vs. the Forces of Evil (Csillag kontra Gonosz Erők - a szerk.) Miután ezt is megnéztem nekem két dolog lett tiszta: én ezeket az animációs sorozatokat annyira szeretem, hogy ezzel szeretnék foglalkozni, és hogy létre akarok hozni egy saját animációs sorozatot. 

Pont akkor voltam végzős, szóval körülnéztem a közeli főiskolák szakai között, és az egyik közeliben pont volt is egy animációs képzés. Sajnos mivel az érettségim nem sikerült fényesen, ezért nem vettek fel. Emiatt Games Design szakra mentem. Ott ismerkedtem meg a 3D világával és tágult ki az animáció fogalma számomra. 

Itt hamar rájöttem, hogy 2D animátor nehezen lehetne belőlem, mert nem nagyon tudok rajzolni, de a 3D animációkat is ugyanolyan szenvedélyesen szeretem, szóval akkor egyértelművé vált, hogy 3D animátor lesz belőlem. Befejeztem az egy éves kurzust, és végre mehettem az animációs szakra. Viszont hamar kiderült, hogy nem ad megfelelő tudást az iskola és magamtól kell megtanulni a dolgokat. Így hát elkezdtem YouTube-ról tanulni, és sokat modelleztem is akkoriban. 

Hogy találtál rá a Mesharray-re? Miért őket választottad?

A Mesherray-re 2020 tavaszán találtam rá, amikor is otthon voltam hónapokig és online tanultam. Mint korábban mondtam, a korábbi intézmény nem biztosított számomra elegendő tudást, ezért más opciók után kellett néznem. Először nézegettem az animator mentor és az ahhoz hasonló online iskolákat, de azok elég költségesek sajnos. A Mesharray-ről meg úgy gondoltam, hogy megfizethető áron van és hasznos lehet.

Hogy jutottál el a 3D Animátor tanfolyamhoz? Milyen alapokkal vágtál neki a képzésnek?

Már a kezdetektől az van a fejemben, hogy én animátor szeretnék lenni. Később fogalmazódott meg bennem, hogy 3D animátor, de valahogy mégis a modellezést tanultam otthon. Amikor rátaláltam a Mesherray-re, akkor egyből az Animátor kurzust kerestem, és végül arra is jelentkeztem.

Milyennek találtad az órákat és az oktatót? 

Az órák érdekesek voltak, és sokat lehetett tanulni, viszont rájöttem, hogy számomra ez nem a legmegfelelőbb mód ahhoz, hogy animációt tanuljak. Sajnos néha szégyenlős voltam kérdezni, és volt, amikor siettem, sokszor a tempó is gyors volt számomra. 

Viszont úgy hiszem, hogy ez az én hibám, mert vannak olyan dolgok, amiket lassan tanulok meg - az animáció ilyen számomra. Az órák korrektek voltak, a tanárunk meg tök jó fej. Segítőkész volt és figyelt arra, hogy mindenki megértse a dolgokat, fokozatosan tanuljunk és fejlődjünk. 

Mi volt a legfontosabb dolog, amit a tanfolyamon tanultál?

Annak ellenére, hogy rájöttem, hogy az online tanulás nem a leghatékonyabb számomra, feltárult előttem az animáció egész világa - mi is az igazából, mert előtte ködösek voltak az elképzeléseim róla. 

Nemrég bekerültél a DIGIC-hez is a gyakornoki programjukba, gratulálunk! Milyen pozícióban dolgoztál náluk?

Év elején jelentkeztem a cég 3D animator gyakornoki programjára. Ez egy hét hetes workshop volt, ami már véget ért. Úgy hiszem sikerült sokat tanulnom és értékes tapasztalatokat is szereztem.

Hogy látod, milyenek az elhelyezkedési lehetőségek a 3D Animátor képzés után? Egyértelmű volt, hogy a DIGIC-hez mennél szívesen, vagy jelentkeztél máshova is?

Bevallom, a Mesherray képzés után egy picit elkényelmesedtem, mert motiválatlan voltam és emiatt nem gyakoroltam be azokat a dolgokat, amiket a kurzuson tanultam. Viszont így vagy úgy, de nem álltam volna készen egy kezdő animátori állásra. Ezért a célom az volt, hogy jelentkezni szeretnék a DIGIC-hez mint gyakornok, hiszen tőlük kevesebbet várnak el, mint a kezdőktől. 

Milyennek találtad a felvételi követelményeket? Hogy zajlott a jelentkezési folyamat?

Amikor elolvastam a követelményeket akkor megnyugodtam, hiszen azt írták a honlapjukon, hogy nem a tudás a fontos, hanem a szorgalom. Ezért nyugodt szívvel jelentkeztem, de azért mindent beleadtam, hogy egy olyan portfóliót rakjak össze, amivel felvesznek. Ezért januárban ‘’megnyomtam magamat” és sokat animáltam, majd elküldtem azokat egy-két profi animátor ismerősömnek, hogy adjanak rá visszajelzést. 

A gyakornoki munkádban tudtad hasznosítani a tanfolyamon tanultakat?

Igen, tudtam. A gyakornoki munka elején az animáció alapjait vettük át, és mivel a kurzuson pontosan azt tanultam, így az nekem már nem jelentett gondot. 

Mesélj kicsit a munkádról a DIGIC-nél: milyen volt egy napod, milyen a környezet, mi a legfontosabb, amit tanultál náluk?

A gyakornoki munka nagyon érdekes volt.  Minden reggel csatlakoztunk a Google Meetbe, ahol a tanárunk aztán beavatott minket, hogy mi lesz aznapra a "meló". Megmutatta hogyan és mit kell csinálni, majd utána magunkra hagyott minket, hogy dolgozzunk. 

Bár a beszélgetésben végig bent voltunk, azért lenémítottuk magunkat és külön-külön dolgoztunk, miközben a legtöbben zenét hallgattunk. Ha valakinek segítség kellett, akkor ott voltunk egymásnak. A nap vége felé meg a mentorunk visszatért és értékelte a munkánkat. A hetek alatt tök jól összehangolódtunk a kollégáimmal és egy nagyon jó társaság alakult ki. Nemegyszer játszottunk este munka után. 

A legfontosabb, amit tanultam az az, hogy hogyan működik egy 3D animációkkal foglalkozó cég a valóságban, valamint megismerkedtem a Pipeline-nal és annak működéséről. 

Mit szeretsz a legjobban a 3D animációban, és mik a legnagyobb kihívások számodra?

A legérdekesebb az érzelem kifejezése az adott karakteren. Ami egy hatalmas kihívás, mert életszerű animációkat létrehozni, most már tudom, hogy nagyon nehéz munka. Viszont ezt tartom érdekesnek, és egyben ez így egy olyan kihívás is amit szeretek.

Kötöttél hasznos ismeretségeket a tanfolyam ideje alatt vagy a gyakornokságod során?

Igen, eddig bárhol jártam, sikerült megismerkednem olyan személyekkel, akiktől kérdezhetek, ha valamit nem tudok. 

Mik a hosszabb távú terveid?

Jelenlegi célom, hogy továbbfejlesszem az animációs képességem, hogy aztán egy angol céghez tudjak jelentkezni mint kezdő 3D animátor. 

Tervezel még képzéseket végezni?

Jelenleg nem, viszont majd a jövőben el szeretnék végezni egy animation mentor képzést, hogy még jobb animátor lehessek.

Szerinted kiknek való a 3D grafika? Mi a tanácsod azoknak, akik erre a pályára készülnek?

Úgy hiszem, szuper lehet mindenkinek, aki szereti az animációs filmeket, sorozatokat, előzeteseket vagy az élethű CGI dolgokat. Lehetsz introvertált vagy extrovertált, ha szereted ezt a világot, akkor megéri dolgozni ebben a szakmában.

Az a tanácsom annak, aki ez iránt a világ iránt érdeklődik, hogy felejtse el az egyetemet és jelentkezzen olyan online is oktató intézményekbe, mint a Mesharray, mert ha valaki tényleg ebben a szakmában akar elhelyezkedni, akkor sokat kell tanulnia. Az ehhez szükséges tudást az egyetemek nem adják meg. 

 Érdeklődsz a 3D animáció iránt? Kattints, és olvasd el a Mesharray volt diákjával, Jokesz Annával készült interjúnkat!

Törekszem arra, hogy kihívásokat keressek a mindennapokban. - interjú Molnár Tamással, a Mesharray Houdini oktatójával

Molnár Tamás fiatal kora ellenére már komoly VFX karriert tudhat maga mögött. A Houdini szoftverre specializálódott szakember Hollandiában tanult és a kanadai Mr. X stúdiónál is dolgozott nemzetközi produkciókon, mielőtt a Mesharray oktatógárdájához csatlakozott. Olvasd el a vele készült beszélgetésünket, ha szeretnéd megtudni, milyen lehetőségeket rejt magában a Houdini és mire számíthatnak az iparban a tanfolyamot elvégző diákok. 

Már ilyen fiatalon nem mindennapi szakmai út áll mögötted. Honnan jött az érdeklődésed a VFX iránt?

Gimnáziumban nem nagyon tudtam, hogy mivel akarok foglalkozni. Érdekelt a rajzolás, de a matek is jól ment, konkrét elképzelés hiányában végül közgázra jelentkeztem. Úgy tűnt, hogy ez egy általános tudást fog adni, ami jó kiinduló alap. Azonban rájöttem, hogy engem ez annyira nem érdekel. Ekkor kezdtem el különféle grafikus dolgokkal próbálkozni, persze még csak hobbi szinten.

Csatlakoztam egy szakkollégiumhoz, ahol például plakátokat készítettem. Emlékszem, Kovásznai György volt rám nagy hatással, megtetszettek a munkái, és akkor kezdtem el jobban az animáció iránt érdeklődni. Ekkor jutottam arra, hogy először a rajzolást kell elsajátítanom, ezzel nagyon sokat foglalkoztam a szabadidőmben. Ekkoriban otthon rajzolgattam, kisebb animációkkal is megpróbálkoztam, még a Budai Rajziskolába is jártam.

A közgázt befejeztem, de utána rögtön jelentkeztem több külföldi egyetem képzőművészeti képzésére is. Végül Hollandiába vettek fel.

Miért döntöttél Hollandia mellett? Ott milyen képzésben vettél részt?

A képzőművészet és az animáció érdekelt igazán mindig is, de itthon elég limitáltak voltak akkor ezzel kapcsolatban a lehetőségek. Így maradt a külföld és Hollandia.

Az első év alapozás volt, majd a másodikban lehetett specializálódni. Akkor a képzőművészetet választottam. Nem sokkal később egy egyetemi csereprogrammal kimentem az Egyesült Államokba, egészen pontosan Chicago-ba fél évre. Ott volt egy 3D kurzus, amit elvégeztem. Végül nem is fejeztem be az egyetemet, hazaköltöztem. Munkába álltam, és mellette a szabadidőmben kezdtem el komolyan a 3D animációval foglalkozni.

Ekkor kezdődött el nálam a 3D vonal tulajdonképpen. A három év művészeti képzés adott egy jó alapot, egy szemléletet, ami nagy segítség, ha az ember autodidakta módon fog bele a tanulásba.

Hol helyezkedtél el itthon?

Több helyen is dolgoztam. Például egy rajziskolában, kiállítást szerveztem, honlapot is készítettem. Később felvettek egy stúdióba juniornak.

Ezután kerültem a Puppetworks-höz, ott körülbelül két évet dolgoztam. Rengeteget tudtam fejlődni, voltak kisebb és nagyobb projektek is. Változatos feladatokat bíztak rám és nagyon jó időszak volt. Majd a következő állomás a DIGIC volt. Végül Kanadában is dolgoztam, a Mr. X-nél, mielőtt a Mesharray-nél kezdtem volna oktatni.

Hogyan vált belőled Houdini oktató? 

Még mielőtt kimentem Kanadába, az egyik kollégám, - aki szintén Mesharray oktató - kérdezte, hogy érdekel-e Houdini oktatás. Akkor már láttam, hogy ez nem fog működni a költözés miatt, de attól még érdekelt a lehetőség.

Amikor már tudtam, hogy vissza fogok jönni, akkor felvettem a kapcsolatot a Mesharray-el, és akkor kezdtünk el beszélni arról, hogy oktató lehetnék az iskolában.

Mesélnél arról, hogy a Houdini miben más, mint a többi szoftver?

Komplett 3D animációs csomag, mint mondjuk a Maya vagy a 3ds Max, amik már jó ideje népszerűek. A Houdini is régóta létezik, de az utóbbi években lett széles körben ennyire elterjedt. Az az előnye, hogy mindig naprakész, és a frissítések abszolút követik a felhasználói igényeket.

Persze a többi programot is rendszeresen frissítik, de a Houdini-nél azt érzem, hogy sokkal jobban kihasználhatóak ezek az újítások. Maga a gyártó is egy kis cég, emiatt sokkal rugalmasabbak, képesek folyamatosan megújulni, és nem riadnak vissza a merészebb újításoktól sem. Ennek az az eredménye, hogy egy nagyon rugalmas, megbízható, könnyen formálható programot hoztak létre.

Főként milyen területeken és milyen stúdiók használják leginkább a Houdinit?

A programnak az a lényege, hogy egy úgynevezett procedurális munkafolyamatot tudsz követni. Ez röviden azt jelenti, hogy gráfokat hozol létre, ahol minden egyes elem egy-egy lépését jelenti annak a folyamatnak, amit csinálsz. 

Ez azért nagyon jó, mert bármikor visszatérhetsz egy korábbi lépéshez, így nem veszik el, amit korábban csináltál. Emiatt nagyon rugalmas is a szoftver, könnyen variálhat utólag az ember, és simán kísérletezhetsz egy csomó dologgal. Olyan esetekben hasznos, ahol problémás kézzel modellezni, vagy animálni, például amikor nagy mennyiségben kell véletlenszerű dolgokat létrehozni, megmozgatni. Tipikusan ilyenek a természeti elemek vagy jelenségek: például a fa, fű, felhő, kövek stb.

Természetesen erre voltak más módszerek is, de az a fajta szabadság, amit a Houdini biztosít, az egyedülálló. Manapság egyre szélesebb körben használják pont emiatt, hiszen mindenhol van rá szükség - ilyen például a játékfejlesztés vagy a modellezés.

Kisebb és nagyobb stúdiók is egyaránt használják. Még sokszor olyanok is, akik általában a saját szoftvereikkel dolgoznak. A szoftvergyártó cég is felismerte, hogy egyre többen szeretik és használják, és elkezdte szélesíteni azoknak az eszközöknek a körét, amivel nem csak a korábban említett természeti dolgokat lehet létrehozni, hanem akár karaktereket és azok animációját is meg lehet csinálni. Egy kisebb stúdió simán megteheti, hogy teljes egészébe Houdinit alkalmaz egy projekthez.

https://www.youtube.com/watch?v=nAg6RTQEfeM

Te mióta használod a Houdinit?

Én 5-6 éve használom. Ez lehet, hogy nem tűnik annyira soknak, de amióta belevágtam, csak specializáltan Houdini-vel dolgozom, és a produkciókban is nagy gyakorlatot szereztem, így teljesen átfogó és naprakész a tudásom. Ezzel együtt vannak speciálisabb területek, például a riggelés, vagy magasabb szintű programozás, amihez kevésbé értek.

A tanfolyam tematikáját mi alapján dolgoztad ki?

Princz Ágoston kollégám segített a tematika kidolgozásában, tőle kaptam pár ötletet. A tanfolyam 10 hétig tart és a nulláról indul, szóval az alap felhasználói ismereteken kívül nem igényes semmilyen extra tudást.

Nemrég lezárult egy Houdini tanfolyam, mik a tapasztalatok? Hogy szerepeltek a diákok?

Szerintem kivételesen jól sikerült a tanfolyam. Ez volt a második kör, nyilván sok tanulság volt az első után, ami némileg döcögősebb volt. Sikerült jobban belőni az arányokat, miből mennyi tanítsunk-hogyan kérjünk számon, milyenek legyen az órák. 

A házi feladatok szerintem nagyon magas színvonalúak lettek, baromi jó dolgokat csináltak a diákok, illetve gyakorlatilag végig mindenki megcsinálta az összes házit, ami nem jellemző ezeknél a tanfolyamoknál.

Milyen volt teljesen online tartani a képzést? Mik az előnyei és mik a kihívások?

Már az első tanfolyam alatt is át kellett térni az online-ra félúton, akkor jött a járvány. Második tanfolyam alatt is ez történt, pont ugyanúgy, amikor bejött a második hullám kb. a harmadik modul után. Ez így nekem okés volt, mert volt egy személyes kapcsolat már a diákokkal, és erre lehetett építeni az online részen. 

Nekem kényelmesebb, kevésbé fárasztó itthonról tartani az órákat, és szerintem praktikusabb is, mert két monitorom van, amiből az egyiket megosztom, így jobban tudják követni a diákok az órát, mint egy kivetítőről. Nyilván a hátránya, hogy nem tudok csak úgy odaugrani valakihez és megoldani a problémáját, mint élőben, de ezekre is odafigyeltünk. 

Illetve amit kiemeltek a diákok, hogy az online tanfolyamnál mindenki tudja követni, hogyan oldjuk meg a másik problémáját, és abból is sokat tanulnak. Személyesnél ez nincs így, nem követhető le ki mivel szembesült. Szóval ebből a szempontból is jobb az online képzés.

Mit nyersz, tanulsz egy-egy kurzus alkalmával te magad is? 

Nagyon jó mentális-szakmai vérfrissítés az oktatás, én is sokat tanulok. A program, amit használunk állandóan fejlődik, új dolgok jelennek meg benne. Viszont a munkahelyemen nem használjuk mindig a legújabb verziókat, illetve a feladatok jellege miatt sok részét pedig teljesen kihagyunk, nem foglalkozunk vele. 

A tanfolyamon egy szélesebb területet fedünk le, ezért bizonyos dolgoknak nekem is utána kell néznem, mert napi szinten nem használom a munkám során. A feladatok kigondolása is egy felüdülés, mivel teljesen szabadon találhatom ki, hogy mit csináljunk, ami a normál alkalmazott animációban kb. sosincs, mindig megrendelés szerint dolgozunk. Valamint a diákoknak is nagyon jó ötleteik vannak, különféle területről érkeznek, és emiatt sokszor rukkolnak elő számomra meglepő dolgokkal, amik inspirálóak.

Tapasztalatod szerint hogyan érintette a covid ezt az iparágat, a munkalehetőségeket?

Ez teljesen változó, a 3D-s animáció nagyon sok területen jelen van és mindegyiket máshogy érintette. Például a filmes VFX projektek egy időre elfogytak, mert leálltak a forgatások, a videojátékokhoz köthető cinematic és egyéb munkák fellendültek, az épület projekciós munkák eltűntek, mivel nem lehetett élőben eseményeket tartani, stb. 

Ezzel együtt kitárult egy csomó lehetőség, mert mindenhol home office-ra álltak át, és emiatt például külföldre dolgozni, vagy bedolgozni itthon másik céghez egyszerűbb lett, mert a technikai feltételek adottá váltak.

Hogyan lehet szerinted sikeresen elindulni a szakmában? Mi kell ahhoz, hogy valakiből jó 3D artist váljon? 

Azt látom, hogy a való életben az kapja meg a jó feladatokat, akin azt látják, hogy ha rábíznak valamit, valami olyasmit hoz vissza, ami összességében jól néz ki, egyben van.

Nyilván ez szubjektív és az egyén tehetségéből is fakad, de ezen sokat lehet fejleszteni. Sok filmet kell nézni elemzően, szakmai szemmel nézve, meg kell próbálni megérteni az összefüggéseket.

Persze egy sima művészeti képzés is sokat segíthet. Emellett rengeteget kell gyakorolni. Érdemes egy mentort is keresni, ha van rá lehetőség. Ő sokat tud segíteni a fejlődésben a visszajelzéseivel. Ez után meg kell próbálni bekerülni stúdiókba, akárcsak nyári gyakorlatra is.

Mi a tanácsod azoknak, akik erre a pályára készülnek?

Amint lehet, be kell kerülni produkcióba. Ha tudsz oktatásra járni az szuper, mert ad egy jó alapot és szemléletet. Egy képzés keretein belül is gyakorolhatsz, a Houdini tanfolyamon is vannak bőven gyakorlati feladatok, de egy csomó mindent csak élesben, a gyártási környezetben tanulhatsz meg.

Mit gondolsz, ma Magyarországon el lehet helyezkedni ezzel a tudással?

Én úgy látom, hogy a szakemberhiány miatt könnyű lehetőséget kapni, amivel már tapasztalatot és gyakorlatot is lehet szerezni. Ha szorgalmas és lelkes vagy, akkor komolyabb lehetőséget is kaphatsz. 

Ezt a kérdést meg lehet onnan is közelíteni, hogy nincs sok megfelelő képzés - ilyesmit nem tanulsz egyetemen. Ha ezzel szeretnél foglalkozni, akkor különféle tanfolyamokon vehetsz részt, ami ad technikai képzést és egyfajta szemléletet is - ilyen intézmény például a Mesharray.

Egyetemen kifejezetten ilyen diplomát biztosító képzés ma nincs Magyarországon. Ebből is adódhat, hogy viszonylag kevesen foglalkoznak ezzel, akik tényleg elkötelezettek. Aki meg nagyon ügyes és tehetséges, az általában elmegy külföldre egy idő után. Egyébként a szakterület sem mindegy, például modellezőt itthon sem olyan nehéz találni, de az én területemen, az effektezésben viszonylag kevés a szakember.

Szerinted kinek nem való ez a szakma?

Van, aki szakmailag nagyon jó, de például nem tud csapatban dolgozni, nem türelmes, vagy mondjuk megbízhatatlan - nem tudja tartani a határidőket, nem jár be az irodába -, az általában hamar lemorzsolódik. Senki sem szeret macerás emberekkel együtt dolgozni.

Mire figyelsz nagyon a munkáddal kapcsolatban?

Törekszem arra, hogy kihívásokat keressek a mindennapokban. Volt olyan időszak, amikor nagyon repetitív volt a munkám, ekkor mindig számomra új feladatot kértem. Ez nagyon az emberen is múlik, hogy ő maga is keresse a kihívást és a fejlődési lehetőséget.

Melyik eddigi munkáidra vagy a legbüszkébb?

Erre nehéz válaszolni, a Raised by Wolves vagy a Love, Death & Robots, amit a DIGIC-nél csináltunk. Itt alapvetően kis feladatokat kaptam, az általam készített effektek nem annyira izgalmasak, de az egész antológia, valamint maga a végeredmény is nagyon ütős lett, és rengeteg emberhez eljutott.

Milyen terveid vannak a jövőre szakmailag?

Egyelőre nem tervezek előre. Most a tanítás egy izgalmas feladat számomra.

Téged is érdekel a filmes utómunka világa? Szívesen kipróbálnád magad ebben az izgalmas szakmában, de még nem tudod, merre indulj?

Kattints, és tudj meg többet a Mesharray Houdini tanfolyamáról!

Imádok különféle fizikájú világokat létrehozni! - interjú Pamuki Bencével, a Mesharray volt diákjával

Bencét régóta komolyan foglalkoztatja a 3D világa – a Maya Professional-t követően a Houdini tanfolyamot is sikeresen zárta a Mesharray-nél. Most új kihívásokra készül: kemény munkájának eredményeként hamarosan csatlakozik a DIGIC csapatához. A Houdini-ben rejlő lehetőségekről, a tanfolyam részleteiről és szakmai terveiről faggattuk.        

Hogy talált meg a 3D grafika? Mikor döntötted el, hogy ezzel szeretnél foglalkozni?

Már a középiskolában is mindig videóztam, vágtam és effekteztem mindenféle videókat, kisfilmeket. Persze ezeket mind borzasztó minőségben. Először talán az X-Men filmek kapcsán merült fel bennem, hogy "Ilyet vajon én is tudok csinálni?". Hamar kiderült, hogy az akkori tudásommal semmiképp.

Érettségi után 2015-ben bekerültem egy céghez, ahol videó vágás és 2D animáció volt a feladatom. Eleinte nagyon élveztem, de hamar rájöttem, hogy ez még mindig nem az, amit szeretnék csinálni. Ennek ellenére majdnem 6 évig dolgoztam ott és ez idő alatt találtam meg a 3D grafikát, ami talán valamelyik Marvel film után kezdett el nagyon foglalkoztatni. Akkor még nem tudtam, hogy külön munkafolyamatokból áll össze egy egésszé a filmek egy-egy CGI jelenete, ezért mindent meg akartam tanulni, hogy egyedül elkészíthessem én is a saját hasonló effektem.

Hogy találtál rá a Mesharray-re? 

Egy kollégám javasolta a Mesharray-t, akinek egy ismerőse tanult ott és már rögtön utána külföldön dolgozott a szakmában. Egészen addig fel sem merült bennem, hogy esetleg ne az internetről tanuljak, de ezután elkezdtem keresgélni, hogy itthon milyen lehetőségek vannak, ahol tudnék tanulni, elsősorban Maya alapokat.

Nem igazán vagyok az egyetem és a diploma híve, főleg a kreatív szakmában. Az OKJ csábítónak tűnt, viszont a munkával nehezen tudtam volna összeegyeztetni és minimum 2 évre lekötött volna. Arról nem is beszélve, hogy rengeteg számomra haszontalan dolgot kellett volna megtanulnom.

Ezután végül eszembe jutott, hogy beszéltünk a Mesharray-ről, és ekkor rákerestem a tanfolyamokra. Amint megláttam, hogy van Maya képzés, egyből jelentkeztem is. Az egészben az tetszett a legjobban, hogy a képzés munka mellett tökéletesen elvégezhető és rövid idő alatt sok mindent tanít, emellett teljesen szoftver orientáltan.

Hogy jutottál el a Houdini tanfolyamhoz? Milyen alapokkal vágtál neki a képzésnek?

2017-ben végeztem a Mesharray-nél Autodesk Maya Professional tanfolyamot. Már akkor is az FX területe érdekelt, viszont egyrészt olyan 3D grafikai alapok nélkül mint a (modellezés, animáció, shadelés) nehéz lett volna effektezést tanulni. Másrészt, akkor még nem volt Houdini tanfolyam és még én is féltem kicsit a szoftvertől. Főleg a node alapú kezeléstől tartottam, amiről, mint később kiderült, sokkal hatékonyabb és egyszerűbb, nemcsak az effektekhez, de a procedurális megvalósításokhoz is. 

Három évvel a Maya tanfolyam után már túl voltam a Realflow, PhoenixFD, 3DS Max programokon, de még mindig nem a várt eredménnyel. Úgy éreztem, eljött az idő a Houdinihez. Délutánonként munka után nyomogattam a programot, pár tutorial után pedig már kezdett körvonalazódni a szoftver ereje. 

Egy véletlen hirdetés a közösségi oldalon pedig a Mesharray oldalát adta be és kíváncsiságból megnéztem a képzéseket. Nagyon felcsillant a szemem mikor megláttam a Houdini tanfolyamot, viszont nem voltam teljesen biztos magamban. Vártam még pár hónapot, ami alatt tovább ismerkedtem a szoftverrel és rájöttem, hogy ezt biztosan szeretném tanulni, mert sokkal komplexebb annál, mint gondoltam.

Hogy tudtad összeegyeztetni a tanfolyamot a többi teendőddel? Mit csináltál még mellette? 

Munka mellett csináltam és könnyen össze lehetett egyeztetni a képzéssel, hiszen általában hétvégén voltak az órák, illetve az egyik hétköznap délután volt. Ez nekem csak 1 óra kiesés volt a munkából, amibe a munkáltatóm is beleegyezett. 

Minden plusz szabadidőmben a Houdinire koncentráltam, újraalkottam az órai feladatokat és újakat is kitaláltam magamnak. Emellett dobos is vagyok egy zenekarban, de könnyen áttettük a próbákat hétvégéről hétköznap délutánra, szóval ez sem jelentett gondot.

Milyennek találtad az órákat? Részben online zajlott az oktatás, ez könnyebbséget jelentett vagy nehezítette a tanulást?

Mi még nem online kezdtünk, ezért az elején nagyon élveztem. Mindenki kedves volt, lehetett viccelődni és néhányszor jöttek elő olyan problémák, amiket közösen tudtunk csak megoldani. Szünetekben jókat beszélgettünk az oktatóval közösen, sokszor együtt ebédeltünk, és mindig akadt valami közös téma, amihez mindenki hozzá tudott szólni. Nagyon jól tartottuk a tervezett modulokat, és mindenki nagyon gyorsan fejlődött.

Aztán jöttek a szigorítások a pandémia miatt, és átálltunk a teljes online oktatásra. Az átállással nem volt gond, szinte zökkenőmentes volt. Talán nehezebb volt így az oktatónak az egyéni munkákat egyesével megnézni és visszajelzést adni, mint személyesen, de kérdezni bármikor lehetett online is.

Mennyire voltak követhetők az órák?

Nekem személy szerint nagyon könnyen követhetőek voltak az órák, hiszen én már korábban is ismerkedtem a Houdinivel. Ha hamarabb lettem kész valamivel, már tervezgettem a következő lépést és próbáltam kitalálni, hogy az oktató hogyan gondolkodik a megvalósításról. 

Természetesen sokaknak új volt a Houdini, de ahogy én láttam, ha nem is elsőre, másodjára már mindenki értette, hogy mit is csinálunk. Ez nálam a VEX kódolásos résznél sem volt másképp, hiszen ez nekem is teljesen új volt.

Tapasztalatod szerint mi a fő különbség az online és a tantermi képzés között? 

Mindig a személyes oktatás híve voltam, ezért számomra nagyon nehéz volt átállni online tanulásra a Houdini esetében. Míg a tantermi oktatásnál, ha kérdés vagy probléma volt, akkor az oktató egyenként tudott foglalkozni mindenkivel, nem zavarva ezzel a többieket. 

Ezzel szemben az online úgy zajlik, hogy mindenki végighallgatja és nézi az adott ember problémáját, ezzel nehezebben koncentrálva a saját feladatára. Ha esetleg másolná azt, ami a tantermi oktatásnál ki van vetítve, azt online nem tudja megtenni, mert az oktató képernyője helyett egy másik ember képernyőjét látja.

Milyennek találtad az oktatót? 

Mindig is felnéztem azokra az emberekre, akik kiemelkedően jók valamiben és ezt a tudásukat megosztják másokkal is, esetünkben a következő generációval. Érezhető volt a szakma iránti elhivatottsága, és a széles körű rálátása nemcsak a szoftverre, hanem az egész munkafolyamatra, egy animatictól egészen a végső kompozitig. Érthető volt minden, hogy mit, miért kell úgy csinálni, ahogy, viszont nagyon nyitott volt más ötletekre is, ha valaki teljesen más irányból közelített meg egy problémát.

Kötöttél hasznos ismeretségeket a tanfolyam ideje alatt?

Sajnos az online tanulás miatt nem nagyon volt lehetőségünk ismerkedni. Ha végig tantermi oktatásban lettünk volna, biztosan jobb kapcsolatokat tudtunk volna kialakítani. Persze azért általánosan mindenki jóban van mindenkivel és jó, hogy megismertük egymást.

Mi volt a legfontosabb dolog, amit a Houdini tanfolyamon tanultál?

Mivel én már autodidakta módon foglalkoztam a Houdinivel korábban, így azt hittem nincs sok dolog, ami új lehet, viszont nagyot tévedtem. Rengeteg új módszert, összefüggést, eszközt és folyamatot tanultam, amiket korábban meg se próbáltam használni, mert nem értettem őket. Így, hogy elvégeztem a tanfolyamot, most már biztosan tudom, hogy kellett ahhoz, hogy kétségek nélkül üljek le egy projekt elé.

Talán ami még egy nagyon fontos lecke volt nekem, hogy – bár én kicsit visszahúzódó vagyok – kérdezni sosem szégyen, sőt kell is. Megtanultam, hogy nincs rossz kérdés, hiszen nem mindenki tanul ugyanolyan gyorsan, mint mások, és még ha századszor is hangzott el ugyanaz az a kérdés, ugyanúgy segítettek, mintha most kérdezné valaki először. Közös érdek volt, hogy mindenki elsajátítsa a tudást, amiért ezt a tanfolyamot választotta.

Szerinted miben fejlődtél a legtöbbet?

A munkafolyamatok megtervezésében nagyon sokat segített a tanfolyam, és sokat tanultam az egyes effekt típusokhoz való hozzáállásról. Legfőképpen arról, hogy miként tervezzem meg őket előre úgy, hogy még nincs a jelenetben semmi, amihez viszonyíthatok.

Mi volt a legnehezebb a képzés alatt? Volt bármilyen negatív tapasztalatod?      

Talán a legnehezebb feladat számomra az volt, hogy el kellett hagynom azt a tulajdonságom, hogy rögtön a munka elején már az egész képet szeretném látni, textúrákkal, fényekkel és kamerákkal. Ez még szabadúszóként nem is lenne gond, viszont egy csapatban, ahol csak éppen az adott szegmensét kell elkészíteni a projektnek, ez elképzelhetetlen.

Jelenleg mivel foglalkozol, hol dolgozol?

Jelenleg még a Blokk Mediánál dolgozom vágó és 2D animátor pozícióban. A Houdini tanfolyam alatt elkészítettem a saját portfóliómat és a tanfolyam végeztével jelentkeztem a DIGIC-hez, ahová ajánlást is kaptam, és felvételt nyertem. Úgyhogy jelenleg éppen a felmondási időmet töltöm.

Jelenleg mik a céljaid a kreatív iparban?     

A legnagyobb célom pár éve már a DIGIC volt és ez szerencsére sikerült is. Tovább egyelőre nem tervezek, hiszen épphogy elkezdhetek a 3D szakmában dolgozni, de szerintem a nagyon távoli cél talán valahol külföldön lesz az FX szakmában vagy a videojáték iparban.

Tervezel még képzéseket végezni?

Jelenleg nincs tervben újabb képzés, és ahogy látom, most nincs is Game Developer tanfolyam. Később esetleg azt elvégezném, mert nagyon érdekel a játékfejlesztés is.

Milyenek pályakezdőként az elhelyezkedési lehetőségek? Hogy látod, a covid mennyire érintette ezt az iparágat?

Szerintem a játékipart kicsit előre vitte, mivel sokan maradtak otthon home office-ban, kötetlenebb munkaidővel és így többen is játszanak a felszabadult időben. Így például a game cinematic gyártóknak nem volt számottevő változás, viszont a filmipar biztosan nagyon hátrányban van, főleg a mozik hiánya miatt. Bár különböző streaming platformokra megy a gyártás, viszont a nagyjátékfilmek száma lényegesen kevesebb, például a forgatások nehezebb lebonyolítása miatt is.

credit: Pamuki Bence

Pályakezdőként itthon talán nehezebb elhelyezkedni, főleg ha csak FX-el foglalkozik az ember, de szerintem az általános filmes 3D grafikára is kevés alternatíva van. Külföldön kisebb stúdióknál szerintem egy jó reel-el nem olyan nehéz elhelyezkedni. De tapasztalat hiányában, ezt nem tudom még megerősíteni.

Szerinted kiknek való a 3D grafika? Mi a tanácsod azoknak, akik erre a pályára készülnek?

A 3D grafika elég tág fogalom, én talán az FX részről tudnék nyilatkozni. Ha valaki kreatív, jó fantáziával rendelkezik és szeret építeni, rombolni, elárasztani vagy felgyújtani valamit, persze nem a valóságban, akkor ez a neki való szakma. Személy szerint én imádok különféle fizikájú világokat létrehozni és ott mindenféle érdekes formájú, halmazállapotú és viselkedésű dologgal kísérletezni. Rendkívül sokszínű ez a szakma és mindig tanul valami újat az ember. Legyen az egy más megközelítés, új eszköz vagy valami teljesen új effekt.

Úgy gondolom, kell egyfajta elhivatottság vagy valami erős motiváció, ha ezzel szeretne foglalkozni valaki, bár úgy vettem észre ez általában nem okoz gondot senkinek. A saját példámból kiindulva tudom, hogy nagyon fontos a kitartás, mert nagyon sokszor nem a várt eredményt kapjuk és olyankor újra, újult energiával kell elölről kezdeni a projektet. De ha megvan a cél és teszünk is érte, hogy elérjük azt, akkor szerintem egy nagyon jó kaland az egész.

Bencéhez hasonlóan téged is érdekel a filmes utómunka világa? Szívesen kipróbálnád magad ebben az izgalmas szakmában, de még nem tudod, merre indulj?

Kattints, és tudj meg többet a Mesharray Houdini tanfolyamáról!

Kitartás és kreativitás kell ahhoz, hogy az ötleteid meg tudd valósítani. - interjú Zsilka Dávid Junior Effects Artisttal

Dávid mindig is az álmainak élt: üvegszobrászként végzett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, majd olyan épületek restaurálásán dolgozott mint a Zeneakadémia vagy a Várkert Bazár. Új-Zélandon is szerencsét próbált, majd hazaérkezése után belevetette magát a 3D grafika világába. A Mesharray volt diákjaként jelenleg a DIGIC csapatát erősíti mint Junior Effects Artist.

Mióta érdekel a 3D grafika? Mikor döntötted el, hogy ezzel szeretnél foglalkozni?

Nagyjából 4-5 éve kezdett el érdekelni a 3D grafika, ekkor döntöttem el, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. Filmek, sorozatok, a vizuális effektek keltették fel az érdeklődésem elsősorban. De ekkor még fogalmam sem volt, hogyan lehet nekikezdeni egyáltalán. 

Hogy találtál rá a Mesharray-re? Miért ezt az iskolát választottad? 

Mikor elhatároztam, hogy egy tanfolyam keretein belül  szeretném ezt megtanulni, akkor megnéztem, hol van ilyen képzés egyáltalán. Két nagyobb sulira leltem, amelyek közül a Mesharray-re azért esett a választásom végül, mert nagyon jó véleményeket olvastam róla. 

Milyen alapokkal vágtál neki a képzésnek? Hogy jutottál el a Houdini tanfolyamhoz? 

A Mesharraynél 3,5 -4 éve egy Maya képzéssel kezdtem, ez egyfajta generalista tanfolyam volt. Nagyon erős, jó alapot adott a későbbi fejlődéshez. Ez volt az a képzés, amin először részt vettem. Nagyon pozitív nyomokat hagyott bennem, így nem volt kérdéses, hogy következőnek is rájuk esik a választásom. Így jött a Houdini. 

A Houdini más, mint a Maya, teljesen eltérő logikán alapul, viszont nagyon nehéz is emellett. A Maya képzést követően 15 hónapig egyáltalán nem foglalkoztam vele, majd később összeraktam egy gépet, és akkor kezdtem el  újra Mayázni. Az első Houdini tanfolyamról lemaradtam, de a másodikról szerencsére nem, így azonnal jelentkeztem, tavaly szeptemberben. 

credit: Zsilka Dávid

A tanfolyam nagy részét online végezted el. Milyennek találtad ezt a képzési formát?

Az első pár óra még offline volt megtartva, majd a vírus második hulláma alatt váltottunk online-ra. Szerencsére hatékonyságban nincs különbség online és offline tanfolyam között.

Féltem, hogy döcögősebb lesz, de nem így lett végül. A közös szünetes beszélgetések hiányoztak csak és a közösség. De maga a tanfolyam hatékonyság szempontjából nem volt így nehezebb.

Hogy tudtad összeegyeztetni a tanfolyamot a többi teendőddel?

Nem volt nehéz. Az órák kéthetente voltak hétvégén, és volt egy hétköznap is minden második héten, amikor az estét vesz csak el. Ezért munka mellett is viszonylag egyszerűen el lehet végezni. 

Összességében milyennek találtad az órákat? 

Az órák mindegyike szuper volt. A többiek nevében is mondhatom, hogy sajnáltuk, hogy vége lett. Hozzánk nőtt, hogy összegyűlünk, tanulunk valami újat, vagy hogy  problémákba futunk, és együtt megoldjuk őket. Nagyszerű élmény volt. 

Az oktatók nagyon jó fejek, segítőkészek, közvetlenek voltak. A csoporttársak szintén. Voltak, akik szakmán belülről jöttek, másoknak ez volt az első 3D-s szoftver, de nem lehetett érezni a különbséget, hogy ki a profi és ki a kezdő. 

Visszajelzés szempontjából is jók voltak az órák. A megfelelő feedback-et mindig megkaptuk, átnéztük a házinkat, beszéltünk róla. Úgy gondolom, megkapta mindenki a fejlődéshez szükséges figyelmet. Nem nehezítették az online órák a képzést.

credit: Zsilka Dávid

Mennyire voltak követhetők az egyes órák? 

Követhetőek voltak teljes mértékben. Voltak összenézések az elején olykor, amíg meg nem értettük a szoftver logikáját. Aztán minden le lett tisztázva a tanfolyam során. Segítettek az elakadásokban, mindig fordulhattunk a kérdéseinkkel a tanárokhoz vagy a csoporttársainkhoz is.

Milyennek találtad az oktatókat? 

Nagyon jó szakemberek, artistok. Hozzáértés szempontjából is maximális tudásukat hozták, adták át nekünk. Mindig segítettek, akár az órákon kívül is. Bármilyen kérdésünk volt, megválaszolták.

Kötöttél hasznos ismeretségeket a tanfolyam ideje alatt? 

Igen, maga a tanfolyam erre is borzasztó jó volt. Közben olyan emberekkel találkozol, akik már szakmai berkekben mozognak, vagy most indulnak, mint te. Így kiváló kapcsolatépítés szempontjából is.

Mi volt a legfontosabb dolog, amit  a tanfolyamon tanultál?

Az alapokat a Masharray, az oktatók adták, erre tudtam később építeni. Hasznos volt, felgyorsította a fejlődésemet a kurzus. Sokat tanultam arról is, hogy produkciós szinten hogyan működik ez a világ: hogyan csinálják és építik fel, mire figyeljünk a munka során.

Szerinted miben fejlődtél a legtöbbet?

Mondhatom, hogy mindenben. Érdekes visszanézni a tanfolyam elején leadott házikat, munkákat, majd pedig a végén elkészülteket. Nagyon sokat fejlődtünk, igazán látványosan. Személy szerint én specifikusan a látásmódban fejlődtem a legtöbbet. Például, hogyan álljunk neki egy bizonyos feladatnak, hogyan építsük fel azt. Hogyan legyünk rugalmasak, hogy ne kelljen újraépíteni egy változtatás alkalmával mindent elölről. Ez volt a leghasznosabb számomra.

credit: Zsilka Dávid

Mi volt a legnehezebb a képzés alatt?  

Számomra a legnehezebb átállni a Mayás logikáról a Houdiniére volt, de hamar hozzászoktam. Összességében nem volt semmi negatív tapasztalatom sem a képzéssel, sem a sulival kapcsolatban. 

Jelenleg mivel foglalkozol, hol dolgozol? 

Szakmám szerint üvegtervező, tárgyalkotó vagyok. Ezzel is foglalkoztam az elmúlt években. Volt egyetemi tanároméknál, Gáspár György és Koródi Zsuzsa magyar képzőművészek műhelyében dolgoztam, az ő műtárgyaiknak kivitelezésében vettem részt. Emellett csináltam meg a tanfolyamot is. Most viszont, a képzés után, már második hete, mint Junior Effect Artist dolgozom a DIGIC-nél. Elértem a célom, az álmom, hogy ebben a szakmában dolgozhassak, egy olyan helyen, ahol mindig is szerettem volna.

Mik a céljaid a kreatív iparban? 

A fő célom az iparba való bekerülés volt. Ez sikerült is maximálisan most, hogy benne dolgozom. Az ember egy ilyen környezetben tanul, fejlődik a legtöbbet, hiszen olyanokkal van körülvéve, akik évek óta ezzel foglalkoznak. 

Mit szeretsz a legjobban a munkádban, és mik számodra a legnagyobb kihívások?

Folyamatosan tanulni és fejlődni kell, mert mindig új kihívások állnak előttünk, amit én roppantul élvezek. Jelenleg nagy kihívás számomra megtanulni a produkciós környezetet, mi hol és hogyan működik. Teljesen más, mintha otthon összeraknék ezt-azt. Én ezt borzasztóan élvezem.

credit: Zsilka Dávid

Tervezel még képzéseket a jövőben?

Mindenképpen. Van még jó pár szoftver, amit megtanulnék, ezek tervben vannak. Aki ezzel foglalkozik, tudnia kell bizonyos szinten kompozitálni. Az egyik legjobb szoftver hozzá a Nuke, amit szívesen megtanulnék még.

Tapasztalatod szerint milyenek pályakezdőként az elhelyezkedési lehetőségek?

Van itthon jó pár cég, ahol el lehet helyezkedni. Ha az ember igazán szereti csinálni, élvezi, időt, energiát, akár pénzt is belerak, valamint  nem csak pénzkeresési lehetőségként tekint rá, az látszódni fog a munkáin és az adott cégek is észreveszik, értékelik. 

Kinek ajánlod a 3D grafikát? Mi a tanácsod azoknak, akik erre a pályára készülnek?

Mivel grafikáról van szó, ez kreatív dolog, akár művészeti ágnak is lehet tekinteni. Ezért kreatív beállítottságú embereknek javasolnám ezt a fajta szakmát, ezt tartom az egyik legfontosabb dolognak. Kitartás és kreativitás kell ahhoz, hogy az ötleteid meg tudd valósítani. 

Téged is érdekel a filmes utómunka világa? Szívesen kipróbálnád magad ebben az izgalmas szakmában, de még nem tudod, merre indulj?

Kattints, és tudj meg többet a Mesharray Houdini tanfolyamáról!

A látványos fejlődéshez rengeteget és intenzíven kell gyakorolni. - beszélgetés Jokesz Annával, a Mesharray volt diákjával

Jokesz Anna animáció szakos diplomával a háta mögött döntött úgy, hogy csatlakozik a Messharray 3D Animátor tanfolyamához. Anna emellett tetoválóművész is, aki így igazán kreatív alapokkal vágott bele a képzésbe. Ha kíváncsi vagy rá, hogyan fér meg 3D animáció és a tetoválás egymás mellett, olvasd el a vele készült beszélgetésünket! 

Hogy talált meg a 3D grafika, mióta érdekel? Mikor döntötted el, hogy ezzel szeretnél foglalkozni?

A 3D már egy ideje foglalkoztat, már az egyetemen is próbálkoztam vele, de sajnos ott az egyéb tárgyak mellett nem tudtam komolyabban elmélyülni a témában. Évekkel később érett meg bennem újra a gondolat, hogy mégis érdemes lenne ezzel foglalkozni, sőt, talán erre építeni a jövőmet. 

Hogy találtál rá a Mesharray-re? Miért ezt az iskolát választottad? 

Szerintem akit egy kicsit is érdekel a 3D az biztosan hallott már a Mesharray-ről. Több szaktársam is ezt ajánlotta, akik elvégeztek itt már pár kurzust, de azt hiszem az ő Mesharray tanfolyamokon szerzett tudásuk is elég meggyőző volt számomra.     

Milyen alapokkal vágtál neki a képzésnek?

Az első covid karantén alatt sajnos a szolgáltatások is bezártak, így én is a négy fal közé szorultam, hónapokra. Ekkor kezdtem el Mayás tutorialokat nézni és gyakorolni. Az animáció már adott volt, 2016-ban végeztem animáció szakon az egyetemen, így az alapelvekkel már nagyjából tisztában voltam, ehhez kellett még szoftveres gyakorlati tudást szereznem, erre pedig a Mesharray kurzusait találtam a legalkalmasabbnak. 

Az egyetemen más szoftverrel dolgoztunk, így a Maya készségszintű használatát az alapoktól kezdve kellett megtanulnom. Azt gondolom, hogy a 3D Animátor tanfolyam biztos alapokat adott, de még rengeteg dolgot kell elsajátítanom, hogy haladó szintre jussak és el tudjak helyezkedni a szakmában. 

credit: Jokesz Anna

Hogy tudtad összeegyeztetni a tanfolyamot a többi teendőddel? Mit csináltál még mellette? 

Nem volt egyszerű a munkával összeegyeztetni, de a tanfolyam rövidsége miatt meg tudtam oldani, hétvégente pedig kényelmesen tudtam készülni az órákra. A tanfolyam mellett dolgoztam és nyelvet is tanultam, jelenleg egy középfokú nyelvvizsgára készülök a mester diplomám megszerzéséhez. 

Milyennek találtad az órákat? Teljesen online zajlott az oktatás, ez könnyebbséget jelentett vagy nehezítette a tanulást?

Az órák nagyon intenzívek voltak, gyorsan haladtunk, ezért szerintem előny volt, hogy előtte már nagyjából megismerkedtem a Maya kezelőfelületével, mert így az órákon már sokkal könnyebben tudtam tartani az ütemet. 

Az online oktatással kapcsolatban viszonylag szerencsés helyzetben voltam, mert az otthoni asztali gépem alkalmas komolyabb 3D-s játékok és programok futtatására is, így számomra kényelmes volt, hogy otthon tudtam tanulni és gyakorolni. 

Viszont így nyilván az oktatónak sokkal nehezebb követnie, hogy ki mennyire tud haladni az órán, kicsit körülményesebb személyes visszajelzést adnia a tanulók munkájára, mint offline a tanteremben. Én ugyanakkor az offline oktatást preferálom, sokkal személyesebb, könnyebb segítséget kérni, illetve kapcsolatépítés szempontjából is előnyösebb, mint az online oktatás.

A 3D Animátor volt az első 3D tanfolyamod?

Igen, ez volt az első tanfolyamom a Mesharray-nél. Az egyetemen volt ugyan 3D oktatás, de más szoftverrel és nem animáció-specifikus, így mindenképp szükségem volt egy kiegészítő képzésre.

credit: Jokesz Anna

Milyennek találtad az oktatód?

Szabó Dani nagyon lelkiismeretesen adta át a szükséges tudást, türelmesen elmagyarázta, ha valami nem ment, illetve szakmai tanácsokat is adott a jövőre nézve.

Kötöttél hasznos ismeretségeket a tanfolyam ideje alatt? 

Mindenképp, mindig érdekes az "osztálytársak" fejlődését is figyelni, illetve több szem többet lát alapon megosztani velük a saját készülő munkákat és meghallgatni a véleményüket. Sajnos a tanfolyam rövidsége és az online oktatás miatt kevesebb lehetőség volt a barátkozásra és a kapcsolatépítésre.

Mi volt a legfontosabb dolog, amit a tanfolyamon tanultál?

Az, hogy a látványos fejlődéshez rengeteget és intenzíven kell gyakorolni. 

Jelenleg mivel foglalkozol?

Tetoválóként dolgozom Budapesten, így a grafikai munkák nem állnak tőlem távol. 

A 3D animáció és a tetoválás elsőre nem tűnik túl közeli területnek, bár mind a kettő a kreatív iparban mozog. Tetoválóként mi számodra a fontos és mit szeretsz leginkább ebben a szakmában? 

Szerintem a tetoválás is beilleszthető a kreatív szakmák közé, ez esetben a legfőbb cél nyilván a vendég elégedettsége, hiszen a művet egy életen át viselni fogja, ezért törekszem rá, hogy a vendég elképzelései szerint készüljön el az "alkotás", ugyanakkor valahol képviseljen engem és a stílusomat is. Én akkor vagyok a legelégedettebb, ha a vendéggel közösen vagyunk büszkék az új tetoválásra. 

Szeretem a munkámban, hogy pörgős, soha nem unatkozunk és sok új embert ismerhetünk meg, kihívásnak pedig ugyanezeket sorolnám fel. 

Tervezel még 3D képzéseket végezni?

Alapvetően elég sok minden érdekel, ezért valószínűleg fogok még képzéseket elvégezni, mert azt vallom, hogy minden megtanult dolog ad valami újat az ember személyiségéhez. 

Tapasztalataid alapján milyenek pályakezdőként az elhelyezkedési lehetőségek? 

Sajnos erre a kérdésre egyelőre nincs rálátásom, de remélem, hogy a közeljövőben tudok majd nyilatkozni erről is.

Szerinted kiknek való a 3D grafika? Van valami  tanácsod azoknak, akik erre a pályára készülnek?

Mivel jelenleg még magam is csak készülök a pályára, ezért én is nagyon szívesen fogadom tanácsokat. 

Annához hasonlóan téged is érdekel a 3D animáció világa? Szívesen kipróbálnád magad ebben az izgalmas szakmában, de még nem tudod, merre indulj?

Kattints, és tudj meg többet a Mesharray 3D Animátor tanfolyamáról!

Ha magadévá teszel egy problémát és megoldod, azt nem lehet semmivel felülmúlni - interjú a Mesharray 3ds Max oktatójával, Lampert Gáborral

Lampert Gábor hazánkban elsők között vetette bele magát a 3D grafika világába. Harminc éve van a pályán, tanárként segíti a fiatalokat a pályán. A Mesharray diákjai tőle tanulhatják meg a 3ds Max alapjait. Interjúnkban oktatói tapasztalatairól és a 3D-zés sajátosságairól beszélgettünk vele.  Olvass tovább, ha szeretnéd megtudni, milyen tanácsai vannak a pályaválasztás előtt állók és a pályakezdő 3D szakemberek számára!

Három évtizede vagy a pályán, mikor kerültél kapcsolatba először a 3D grafikával? 

Alapvetően szabadúszó grafikus vagyok, 1991 óta 3D-zek. 1996-ban jelent meg az első 3ds Max, előtte pedig voltak a DOS-os release-ek. Én a 2-es DOS-on kezdtem a 3D-zést egy i386-os gépen. Abban az időben még egész más volt a helyzet. Nem úgy dolgoztunk, hogy több monitor, 24 col meg szuper-processzor áll rendelkezésünkre - semmi olyasmi, mint manapság. Ez volt a hőskor.

Honnan tudtad, hogy ezzel szeretnél foglalkozni?

Abban a pillanatban eldőlt, amikor először leültem a 3D Studio elé szöszmötölni. Akkoriban nem volt internet, nem volt kitől tanulni. Talán 15-20 ember használta itthon ezt a szoftvert. Kölcsön kaptam egy gépet meg a programot, hogy próbáljam ki.

Profi segítség híján mégis hogyan sikerült ilyen magas szintre fejleszteni a tudásod?

Ahogy mondtam, abban a pillanatban tudtam, hogy ezt akarom csinálni. Nem volt könnyű, mert semmi segítség nem állt a rendelkezésemre ahhoz, hogy megtanuljam használni a szoftvert. Nem csak a mai YouTube tutorialokra gondolok, hanem még dokumentáció sem volt a szoftverhez, nemhogy tanfolyam, ahol megtanulhatom az alapokat. Az első klikktől tapasztalati úton tanultam meg mindent.

Mindig is autodidakta módon tanultál?

Igen, mindig. Amit tudok, azt magamtól tudom. Van egy nagyon biztos, több évtizedes tudás-alapom, amire ma már tudok építkezni. Egyre több a forrás és a lehetőség szerencsére, így folyamatosan képezni tudom magam a mai napig önállóan. 

Nem lehetett könnyű egyedül belevágni. Hogy látod, hogyan lehet sikeres az önképzés, az autodidakta tanulás?

Eleinte nagyon szenvedős volt az egész folyamat. Anélkül nem megy, ha nem érdekel az, amiről tanulsz. A 3D-zéshez hasonló kreatív tevékenységet vagy szenvedélyesen csinálod, vagy sehogy. Igazán kreatív szakma ez, itt kell a tűz, mert az hajt előre, hogy fejlődj. 

Hozzáteszem, ilyenkor jól jön, ha még az iskolapadban megtanultál tanulni. Ebben a szakmában, ha az első buktatónál térdre esel és nem állsz fel, akkor ennyi, tényleg nem érdemes csinálnod. 

A kudarcok jönni fognak, de szerencsére ma már több oldalról is van segítség a fiatalabb generációnak. Oktatóként az én feladatom az, hogy a diákokat segítsem ezen az úton. Nekem ezt az egészet magamnak kellett végigjárni, így pontosan tudom, milyen nehézségek adódhatnak. 

Több évtizede vagy a pályán, hogy lehet, hogy még nem untad meg?

Csinálni akartam, és gyakorlatilag 30 éve ezzel foglalkozom, minden nap. Az egészben az a szép, hogy hiába van nagy rutinom, ebben az iparban folyamatosan fejlődni és tanulni kell. Kicsit egy örvénylő kúthoz tudnám hasonlítani: elrugaszkodsz a peremről, és onnan már csak lefelé visz az út, beszippant a legmélyére.  

Azért nincs megállás, mert folyamatosan jönnek ki az új algoritmusok, az új elvek, egyre gyorsabb gépek vannak, a technika folyamatosan felnőtt ahhoz, amit korábban csak elképzelni tudtunk.

Csak hogy egy példával szemléltessem, mennyire bonyolult tud lenni egy 3D szoftver: ha a Microsoft Word szövegszerkesztő komplexitását egy egységnek tekintjük, akkor a 3ds Max vagy Maya százezer egység. Emellett egyre több program van, amiket szintén meg kell tanulni használni, ha naprakész akarsz maradni.

Szóval mindig van mit tanulni! Rengeteg mindenhez értesz, de mégis mi a szakterületed? Mi Lampert Gábor specialitása a 3D szerteágazó világában?

Ez bonyolult kérdés, kezdjük nagyon az elején. A legtöbb esetben a cégeknél specialisták vannak a különböző feladatokra. Az egyik kompozitál, a másik textúrázik, van aki bevilágítja, van aki UV-zik, szóval rengeteg különböző feladat van a 3D-zés során, amire mind van külön szakember - sok-sok ember van a láncban. Ez azt jelenti, hogy a specialistának a saját területén nagyon profinak kell lennie.

Aztán ott vannak a generalistok, és itt most nem a pozícióra gondolok, hanem a beállítottságra. Én is ilyen típusú szakember vagyok, mindenhez értek kicsit. Nagy átfogásom van az egész tartományra. Persze nekem is mindig lesz mit tanulnom, de alapvetően mindenre rálátok, néhány részterületen pedig nagyon mély a tudásom.

Azért kell lényeges területekhez értenem, mert az oktatás során ezeket mind érintenünk kell, hiszen csak így tapasztalhatja meg a diák, hogy mihez van affinitása, és utána tud abba az irányba tovább haladni.

Mióta tanítasz Mesharray-nél? Milyen tanfolyamokon találkozhatnak veled a diákok?

13 éve oktatok a Mesharray-nél. A 3ds Max oktatást viszem, illetve ennek specializációit. A 3ds Max egy elképesztően komplex szoftver, ami folyamatosan fejlődik. 

Hogyan alkalmazkodik a tanfolyam ezekhez a változásokhoz?

Még a kezdetek kezdetén csak egy “nagy” Max tanfolyam volt. A tananyag fő témakörei nem változtak az évek alatt, de ha jön valami újdonság, azt mindig beépítjük a képzésbe. Ilyen volt például a fluid-szimuláció vagy a Substance Painter textúrázás. Mivel a technológia és a szoftver is folyamatosan fejlődik, a tananyag is ehhez igazodik tartalmában.

Modellezés, animáció, textúrázás, bevilágítás, render, dinamikai szimuláció mint fő csoportok mindig megvannak, de ezek tematikáját folyamatosan fejlesztjük, a legfrissebb újdonságokat folyamatosan beépítjük. Már csak ezért is folyamatosan képben kell lennem, én is gyakorlatilag a szoftverrel meg a technológiával párhuzamosan fejlődöm.

Hosszú évek óta naprakész tudással várod a tanulni vágyókat, és a visszajelzések alapján a diákok körében is népszerű tanár vagy. Szerinted ennek mi az oka?

Lámpalázam soha nem volt, még az oktató karrierem elején sem. Miért? Mert amikor tanítok, az olyan, mint egy vitorlás hajón a kapitány - arra megy, amerre én akarom. A diáknak biztonságban kell éreznie magát, hogy jó hajóra szállt. A visszajelzésekből átjön, hogy ez biztosítva van számukra, legyen az online vagy offline képzés. 

Azt vallom, hogy nem érezheti magát a diák soha pánikban, hogy az oktató nincs toppon és nem tud segíteni neki. Én arra törekszem, hogy minden felmerülő problémájuk megoldásában segítsem őket, és meg tudjam válaszolni a kérdéseiket. Ez is arra sarkall, hogy minden szakmai újdonsággal képben legyek.

Oktatóként felemelni, és magammal húzni szeretném a diákokat. A sok év tapasztalatának köszönhetően elég könnyen látom, kiben van benne a potenciál, hogy sikeres szakember legyen.  

Én bárkinek szívesen segítek, ezért csak azt kérem cserébe, hogy lássam azt, hogy tényleg ezt akarja csinálni. 

Ahogy te is említetted, a 3D világa nagyon szerteágazó, rengeteg ismeretet kell elsajátítania annak, aki ezt a szakmát választja. Szerinted hogyan lehet a leghatékonyabban ennyi mindent megtanulni?

Mondok egy egyszerű példát az életből: az iskolában matekkal kondicionálják az agyad a matematikai típusú problémamegoldásra. Ez segíti az embert, mert az élet tele van olyan problémákkal, ahol matematikai típusú megközelítés kell - persze ezt nem úgy kell elképzelni, hogy leülsz egyenleteket megoldani. 

Ez a típusú gondolkodás jól jön egy tanfolyam során, és erre ösztönzöm a diákokat is. Amikor megtanulsz tanulni, akkor utána egyedül is képes vagy rá, akkor is, ha nincs kihez fordulni. Így segítség nélkül is megáll a diák a lábán, ha kellően szorgalmas. 

Mire számíthatnak tőled a Mesharray leendő diákjai? 

Amikor ez az egész 3D világ elkezdett Magyarországon cseperedni, akkor igazából mindenki magánzó volt, nem is tudtunk egymásról, nem voltak csoportok, mindenki magányos farkas volt. Éppen ezért kénytelen voltál mindent magadnak megcsinálni. Ez az időszak jó sok generalistát kinevelt, akik folyamatosan csiszolják a tudásukat. Ezt a több évtized alatt kialakult metodikát, hozzáállást, problémamegoldó stratégiát igyekszem átadni a tanítványaimnak. 

Azt vallom, hogy nem magolni kell, hanem megérteni a dolgokat. Éppen ezért nem csak gyakorlat van a Mesharray-nél, hanem elmélet is vastagon. Ennek a fontosságát sokan alábecsülik - vannak olyan diákjaim, akik ezt eleinte nehezen fogadták be. Gyakran kérdezték, hogy miért tanulunk ennyit. Pedig ez az alapja mindennek, ha hosszútávra építkezünk. 

A programkezelés egy dolog. De ahhoz, hogy valaki valójában alkosson, rengeteg háttérismeret kell. Például ha élethű shadereket szeretnék elérni, ahhoz alapos optikai háttértudás kell, ami ha nincs meg, lehet ugyan kísérletezgetni, de az rengeteg  idő, és még a jó végeredmény se biztos, hogy összejön.

Nemrég beindultak az online képzések, mióta oktatsz online is?

Márciusban vetettük bele magunkat az online oktatásba, amit a tanítványok is lelkesen fogadtak.

Ez biztatóan hangzik! Számodra tanárként okoz bármi nehézséget ez a képzési forma? 

Nem okoz nehézséget, de persze teljesen más. Nyilván más egy oktatás face-to-face tanárként is. Az elmúlt pár hónapban rengeteg órát tartottam online. Nekem nagyon jól működik. Azt tudom mondani, hogy habár különböznek, mind a kettő nagyon jó, megvannak a maguk előnyei. Én az online oktatást is nagyon élvezem meg a tantermit is. 

Az online képzés esetében kevésbé látom, hogy mit csinál a nebuló, talán picit több lehetőség is van arra, hogy elsunnyogja a feladatokat, de azon már túl vagyok, hogy ez annyira megérintsen, mert ezt az egészet neki kell akarnia, a munkát ő fogja elvégezni. Felnőtt emberekről beszélünk. 

Milyen visszajelzéseket kaptál az online oktatásról a tanítványaidtól?

Személyfüggő. Valakinek nagyon szimpatikus, valakinek meg egyszerűen nem jön be, és egy későbbi tanfolyamon folytatja majd személyesen. Vannak emberek, akiknek egyszerűen kell a tantermi légkör. 

Akinek bejön az online oktatási forma, általában azért szereti, mert sokkal kényelmesebbnek találja. Meg talán kicsit közvetlenebb és interaktívabb is, mivel többet beszélünk. Meg az online képzések általában intenzívebbek, valakinek ez sem jön be. 

Tapasztalt oktatóként hogy látod, mennyire reálisak a diákok elvárásai, elképzelései egy-egy tanfolyam kapcsán? 

Előfordulnak tévképzetek a diákok részéről. Mindig van egy-két ember, aki úgy áll hozzá a tanfolyamhoz, hogy eljön ide, itt majd jól érzi magát, trécselget, elbeszélgetünk, a tudás meg majd magától valami varázslatos módon a fejébe száll. Na ez nem az a tanfolyam. 

A képzések nagyon komplexek, nagy tudásanyagot ölelnek fel, nem lehet csak ellődörögni az órákon. A lényeg, hogy ha ezt a tanulás dolgot valaki komolyan gondolja, az látszik rajta, én felismerem. Kialakult egy rutinom, és az első pár óra után meg tudom mondani az alapján, hogy hogyan dolgozik a diák, hogyan áll hozzá a feladatokhoz, hogy hogyan fogja végigcsinálni a tanfolyamot, mennyire lesz eredményes. 

Van valami tanácsod a leendő diákjaid számára?

Nem nekem kell akarni, hogy jók legyenek, hanem nekik. Ezt az egész tanulási folyamatot egy óriási pályaudvarhoz tudnám hasonlítani. Sok-sok lámpa, sín, jelzés van körülöttünk. Én állok a pályaudvar végén, a diák meg a bevezető sínnél. Én magyarázok és mutogatok, de nem tudok elmozdulni a helyemről, a diáknak kell megtennie az utat az én segítségemmel. A munkát csakis ő végezheti el. Oktatóként át tudom adni nekik a főbb irányokat, ezzel egy csomó vakvágányt megspórolhatnak maguknak.

A személyes tapasztalatom az, hogy ha magadévá teszel egy problémát és megoldod, azt nem lehet semmivel felülmúlni. Erre kevesen képesek, mert útközben feladják. 

Emellett nem győzöm hangsúlyozni a saját problémamegoldó-rendszerek fontosságát. Ha bent leszel egy cégnél, ott rengeteg zavaró tényező lehet, miközben sorra jönnek a megoldandó feladatok. Ha nincs egy problémamegoldó-rendszered, akkor nagyon könnyen el lehet veszni a munkában. Ezt a rendszert el lehet sajátítani a Mesharray-nél, de amint kilép a tanfolyam keretei közül a diák, ezt neki önállóan kell folytatnia. 

Ami még jellemző, hogy sokszor látom, hogy a diák beül órára, el-elkalandozik a figyelme, telefonozik, aztán pedig csodálkozik, hogy nem mennek neki a feladatok, később pedig nem bombázzák jobbnál jobb állásajánlatokkal. Aki figyel és szorgalmas, ma már jó helyeken dolgozik.

Mik a szakmai terveid a jövőre nézve?

A 3D, a 3ds Max és az ehhez kapcsolódó témakörök az én szenvedélyeim. Évtizedek óta csinálom, folyamatosan tanulom és tanítom is. A tanítás is egy mánia, szeretem látni, ha valaki szemében felcsillan a tudás és megértés szikrája. 

Tanulni és tanítani egyaránt jó, mind a kettőt szeretem. Ez az egész mondhatni már egy mánia nálam. Szerencsés vagyok, hogy megtaláltam az életben azt, amit szeretek csinálni, és lehetőségem is van rá minden nap. A hivatásom és a hobbim ugyanaz.

Ameddig csak lehet folytatni fogom a tanulást és a tanítást is...

Egyértelmű volt, hogy én is erre a pályára lépek! - Ismerd meg a filmes utómunkát Jankov Máté segítségével!

Egyetem, munka, sport, és Mesharray tanfolyamok egyszerre? Jankov Máté bebizonyította, hogy ez nem lehetetlen. Máté több Mesharray tanfolyamot is maga mögött tudhat, legutóbb a Houdini képzésen vett részt. Interjúnkban a filmes utómunka világáról, a szabadúszásról, az elhelyezkedési lehetőségekről és sok más izgalmas témáról beszélgettünk vele. 

Hogyan kerültél kapcsolatba a 3D számítógépes grafikával? Mikor döntötted el, hogy ezzel szeretnél foglalkozni?

Úgy ismerkedtem meg az egész témakörrel, hogy nem tudtam, mit szeretnék csinálni az érettségi után. Gimiben jól ment a matek, közgazdász szerettem volna lenni, vagy pénzüggyel akartam foglalkozni, de pontosan nem tudtam, mit is szeretnék tanulni.

2017-ben jött ki a Thor filmek harmadik része, a Ragnarök, amire be is ültünk egy moziba a barátnőmmel. Röviden: teljesen elképedtem a látványtól, egyszerűen lenyűgözött. Amint vége lett a filmnek, rögtön rá is kerestem a neten - igazából nem is tudtam, mit keressek, csak tudni akartam, hogy hogyan készült a film. Akkor szembesültem vele, hogy létezik olyan, hogy számítógépes grafika és utómunka.

Pár hétre beleástam magam, hogy milyen különböző területek léteznek. Igazából nem nagyon volt fogalmam az összefüggésekről, vagy hogy mi hogyan épül fel. Éppen ezért édesapám egyik ismerősét, Kázmér Miklóst felkerestem az Umbrella Stúdiónál, hogy megkérdezzem, mit tanultak és hogyan lenne érdemes elindulnom a karrier felé vezető úton.

Az Umbrellánál azt a tanácsot kaptam, hogy a Photoshoppal kezdjek el először foglalkozni, mert az alap szerkesztési elveket, amiket 3D-ben is alkalmazunk, azokat ezzel jól meg lehet tanulni, emellett Miki ajánlotta a Mesharrayt is, ahol szerinte nagyon jó alapokat kaphatok.

Ennyire meghatározó volt számodra az a mozis élmény?

Igen, egyértelmű volt, hogy én is erre a pályára lépek, mert teljesen szerelembe estem a témával - ez azért eléggé éles váltás volt az addigi orientációimhoz képest. Moziba járni pedig egyszerűen imádok, nincs olyan film, amit ne láttam volna az elmúlt években. 

Diplomát is szerettem volna szerezni, ezért elkezdtem a Budapesti Metropolitan Egyetemen is a média desig képzést 2018-ban. Azért választottam ezt, mert egy kis utánajárás után a számítógépes grafikához, utómunkához ezt a szakot éreztem a legközelebb állónak - 3D-zés és utómunka is szerepelt a szak ismertető anyagában. Hát ez aztán kicsit másképp alakult sajnos, nem nagyon tudom az ott tanultakat hasznosítani azon a területen, amin szerettem volna. 

Fél évvel az egyetem kezdése után indult a Mesharray Maya Generalist képzése, és ott ugrottam neki igazán a szükséges alapok lefektetésének. 

Milyen tanfolyamokat csináltál meg a Mesharray-nél?

2019 tavaszán kezdtem el a Maya Generalist képzést, 2019 őszén a filmes VFX kurzust, és most tavasszal fejeztem be a Houdini tanfolyamot.

Jelenleg mivel foglalkozol, hol dolgozol?

Egy amerikai cégnek dolgozom főállásban, illetve szabadúszóként is tevékenykedem emellett. A főállásomban kereskedelmi ingatlanok marketing anyagait készítem el, ebben a Maya tudásomat tudom igazán hasznosítani. Korábban ennél a cégnél nem létezett még nagyon 3D vizualizáció, így ezt lényegében én kezdtem el náluk. Emellett ott van még persze az egyetem és a sport is.

Szabadúszóként is hasonló feladatokat végzel, mint a főállásodban?

Szabadúszóként sporttevékenységek filmezésével foglalkozom. 8-10 évig versenyszerűen triatlonoztam, és ezt a világot szerettem volna élénkíteni azzal, hogy kicsit komolyabb módon örökítem meg a versenyeket, felkészüléseket. 

Egyébként még a Tribe Triatlon csapatának készítem a marketing anyagait, emellett más dizájnnal kapcsolatos munkákat is vállalok, például weboldaltervezést, logótervezés, és egyéb grafikai munkákat is végzek.

Hogy jutottál el végül a Houdini tanfolyamhoz? 

Még az elején nem tudtam, hogy milyen is ez az egész filmes utómunka. Nem volt előképzettségem, nem voltak ismerőseim a szakmában, csak annyi információm volt, amit Mikitől hallottam, meg amit az interneten találtam. 

Addig a szintig eljutottam, hogy a filmes utómunka világában a Mayával tisztában kell lenni, ez az alapja mindennek. Ezért kezdtem el a Maya Generalist kurzust. Ez egy általános képzés volt, nagyon jó betekintést kaphattunk az alapokba. Az elején elméletben kezdtük el elsajátítani a dolgokat, és akkor szembesültem vele, hogy itt van olyan, hogy modellezés, meg textúrázás, környezetépítés, speciális effektek, és a többi. 

Az oktató felvilágosított minket, hogy az annyira nem működik a munkaerőpiacon, hogy valaki mindennel foglalkozik, specializálódni kell, és célszerű eldönteni, hogy milyen irányba szeretne mozogni az ember. Nekem ez hatalmas megdöbbenést okozott, nem gondoltam volna, hogy ez egy ennyire szerteágazó iparág. 

Eldöntöttem, hogy szeretnék erről az egészről minél többet megtudni. Akkoriban kezdtem el a kompozitálás és a live action felvételek, számítógépes grafikák integrálása iránt érdeklődni. 

Tovább kutakodtam, és úgy jutottam el a Nuke nevű szoftverhez. Nem volt sok fogalmam a VFX képzésről, de a leírás alapján láttam, hogy itt lesz elmélet, és ez az akkori helyzetemben hasznos volt nekem. 

Amikor megcsináltam a képzést, nagyon tág képem volt már arról, hogy hogyan is épül fel ez az iparág. Már a képzésen azon gondolkodtam, hogy hogyan tovább, teljesen belezúgtam ebbe a világba. 

A speciális effektusok annyira megtetszettek, hogy eldöntöttem, hogy szeretnék ezzel foglalkozni. Érdekes, hogy még mielőtt a Mesharray képzést elkezdtem, már akkor érdeklődtem a Houdini iránt, de akkor még nem volt ilyen képzés itthon. 

Amikor megláttam, hogy indul a tanfolyam, egyből lecsaptam rá. Persze nem az volt a célom, hogy a Mesharray összes képzését elvégezzem, engem csak nagyon érdekelt a téma, és szerettem volna minél több alapismeretet szerezni. Mondhatni, a "hobbimmá nőtte ki magát a tanulás".

Plusz nem gondoltam, hogy amíg egyetemista vagyok, belefér az időmbe, hogy egy stúdióhoz is elmenjek dolgozni, így inkább a tanulásra fókuszáltam. Ezért elmentem erre a képzésre, és nagyon lenyűgözött a Houdini is, a kurzus és a tanárunk is nagyon jó volt. Már akkor tudtam, hogy ez az a bizonyos szakterület, amivel foglalkozni szeretnék. 

Jelenleg még a portfóliómon dolgozom, hogy tovább tudjak mozogni a céljaim felé. A koronavírus miatt erre több időm volt mostanában. Az egyetem elvégzése után szeretnék egy stúdióhoz is csatlakozni. 

Rengeteg mindennel foglalkozol. Mennyire tudtad a tanfolyamokat összeegyeztetni a munkával, egyetemmel, sporttal?

Mivel élsportoltam nagyon fiatal korom óta, ez nem okozott akkora gondot. Egy valamire megtanított ez a világ, hogy hogyan osszam be jól az időmet. Sok korombeli külzd ezzel, de én ezt korán megtanultam. Minden időt kihasználok, például a tömegközlekedési eszközökön is tanulok, nem pedig este, nap végén esek neki a dolognak. 

A heti edzésmennyiség mellett, ami napi 3-4 órás elfoglaltság volt mindezek mellé, muszáj volt összeegyeztetnem a dolgaimat. Van erre egy jól bejáratott rendszerem, ami évek alatt alakult ki. 

Azt azért meg kell említenem, hogy én is érzem, hogy kicsit túlvállaltam magam. Másfél év alatt három tanfolyamot csináltam meg. A célom nem az volt, hogy ezeket csak ledaráljam, hanem hogy egy jól használható tudásalapot szerezzek. Ilyen rövid idő alatt ennyi mindent megtanulni nem könnyű. Egy idő után rájöttem, hogy a szelekciónak nagy szerepe van, hogy ne égjen ki rövid távon az ember, így a végére redukáltam a különféle tevékenységeimet, mert hosszú távon nem lett volna fenntartható.

Hogy látod, ebben a szakmában mennyire kivitelezhető a távmunka? 

Az, hogy külföldre dolgozom, az azt jelenti, hogy home office-ban dolgozhatok, ez sok időt megspórol nekem. Azt gondolom, hogy ha valaki a design területén vagy akár a számítógépes grafika területén dolgozik, ma már jó eszközök vannak arra, hogy otthonról dolgozhasson. Ha valaki egy irodában dolgozik emellett, ha már csak heti 2-3 napot kell bejárni az irodába, már az is egy nyerő állapot. 

Arról nincs tapasztalatom, hogy ez például egy stúdióban hogyan működik nagyobb lélegzetvételű produkciók kapcsán, mennyire összeegyeztethetőek otthonról a különféle munkafolyamatok. Ez a szakma szól a problémamegoldásról is, ebben sokat segíthet, ha vannak melletted kollégák, akikhez tudsz fordulni. Ha szabadúszó vagy, mindent magadnak kell megoldanod.

Személyesen is tapasztaltam, hogy a home office-nak is vannak hátrányai. Nem találkozol személyesen emberekkel, és meg kell húznod a határokat a munka és a szabadidő között. Érdemes kialakítani egy napirendet, tudni kell felállni az asztaltól, főleg, ha az ember hajlamos hajnalig is pörögni egy munkán. 

Én azt gondolom, hogy aki nem a munkahelyének a közvetlen közelében él, hanem mondjuk agglomerációban, legalább 1 óra távolságra, az hosszú távon fenntarthatatlan az utazás szempontjából. De ha azt a 2-3 órát valami hasznos dologgal tudod eltölteni, akkor a napodból sokat meg lehet spórolni. Szóval ilyen szempontból értékelem, hogy nem kell minden nap ingáznom.

Beszéljünk egy kicsit arról, hogy a hozzád hasonló szaktudással rendelkezők mire számíthatnak pályakezdőként?

Ha példaként a filmes utómunkát vesszük, legyen az mozifilm vagy játék trailer, akkor mindenképpen bele kell fektetni az időt a tanulásba, az önfejlesztésbe. Ha már vagy egy bizonyos szinten a szakterületeden, és van egy jó portfóliód, azt érdemes gyakorlatilag bárhová elküldened. 

Azzal nem veszíthetsz sokat, ha minél több helyre elküldöd a jelentkezésed. Nekem is az a célom hosszabb távon, azért dolgozom, hogy egy stúdióhoz bekerüljek. Számomra ez a következő lépcsőfok. 

Tervezel még képzéseket?

Miután befejezem az egyetemet, nem tervezek egyelőre több tanfolyamot. Azt gondolom, hogy számomra a következő lépcsőfok az lenne, ha közvetlenül szakmabeliekkel tudnék együtt dolgozni. A célom, hogy olyanokkal legyek egy körben, akiknek szintén a mindennapjaik része a filmes utómunka. 

Azt tapasztaltam, hogy miután az ember az alapokat felszedi és otthon elkezd vele foglalkozni, sok mindennel találkozhat, amivel elsőre nem tud mit kezdeni. Persze nem lehetetlen autodidakta módon fejleszteni magad, csak hosszabb időbe telik. Egy tanfolyam ezt az időt jelentősen lerövidítheti. Mind a két útnak lehet az a vége, hogy eléred azt a szintet, hogy felvegyenek egy olyan munkahelyre, ahol tovább tudsz fejlődni. Sok mindent csak ilyen közegben lehet csak megtanulni. Ez csak rajtad múlik.

Van valami tanácsod azok számára, akik erre a pályára készülnek?

Ehhez a pályához egyrészt szükség van komoly technikai tudásra, viszont az érme másik oldala, hogy valamilyen művészeti látásmód kell hozzá, amire ugyan olyan szükség van, mint például a szoftverek ismeretére. Egy mozifilm sem áll össze, ha nincs kompozíció, színharmónia, történet, jó dramaturgia. Ennek a művészi látásmódnak az elsajátítása nagyon fontos.

Emellett azt látom, hogy itthon nincs olyan felsőoktatási intézmény, ami minden aspektusból megvilágítja és átláthatóvá teszi a filmes utómunkát, vagy bármilyen tágabb értelemben vett 3D számítógépes grafikai vonalat. 

Én azt gondolom, hogy filmes utómunka terén sajnos itthon az egyetemeken nem lehet olyan szintű technikai tudást megszerezni, mint például a Mesharray-nél. Én nem is tudok hasonló tematikájú egyetemi képzésről, csak a MOME és METU kínál olyan lehetőségeket, amik valamilyen módon kapcsolódnak ehhez a területhez.

Az érem másik oldalát, a művészi látásmódot azonban jobban el lehet sajátítani egy egyetemen, a tanfolyamok időkerete és felépítése elsősorban nem erre koncentrál, hanem a technikai aspektusokra.

A Mesharray rövid, pörgős tanfolyamokat csinál, ahol tömheted az agyadat a tudással, ha kellőképpen szorgalmas vagy. Azt tudom tanácsolni, ha érdekel valakit ez a szakma, akkor menjen el egy tanfolyamra. Gyorsabban és biztosabban meg lehet szerezni az induláshoz szükséges szaktudást, mint autodidakta módon vagy egyetemen akár. 

Szerintem nem az a kihívás, hogy felismerd, milyen szakterülettel szeretnél foglalkozni, mert amikor már ismered a lehetőségeket, meg tudod találni azt, amihez vonzódsz. A nagy kihívás az, hogy megtaláld, hogy hogyan és hol tudod megtanulni azt, ami érdekel.

Csak a saját példámon szemléltetve: vannak pályaideálok, amik mentén tervezik a diákok a továbbtanulást, de például én végzős gimisként még nem tudtam, mit akarok csinálni. Az volt a nagy nehézség, hogy amikor anno bementem abba a moziba és leesett az állam a filmtől, akkor nem tudtam, hogy kitől kérdezzek, merre és hogyan induljak el ezen az úton. Persze van internet, ami sokat segít, de azt gondolom, hogy nehéz megtalálni a lehetőségeket egy gimis háttérből érkezőnek.

Mik a hosszú távú szakmai céljaid?

Nagyon szeretek dizájnnal és filmkészítéssel foglalkozni, de nekem a nagy álmom, hogy mozifilmeken dolgozhassak. Mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy ezt itthon vagy külföldön megvalósíthassam. Nem kötném ki, hogy életem végéig egy stúdiónál dolgoznék, ahol a nagy projekt egy kis szeletén dolgozhatok csak. Szeretném a Digic Pictures-nél elkezdeni a stúdiós karrierem, remélem ez is hamarosan megvalósulhat.

Szeretnél többet megtudni arról, milyen hatással van a koronavírus a 3D grafika és animáció különböző iparágaira? Olvasd el ezt a cikkünket!

Már gyerekkoromban is a Maya 5-tel játszottam - interjú Zelenák Dáviddal

Igazán nagy szerencse, ha az ember kiskorától tudja “mi lesz majd, ha nagy lesz”. Ez történt a Mesharray volt diákjával, Zelenák Dáviddal is. Dávid mindig is érdeklődött a 3D animáció iránt, mégis egy kisebb kitérőt követően sikerült elhelyezkednie ebben a szakmában. Olvasd el vele készült beszélgetésünket, ha szeretnéd megtudni, hogyan alakult a karrierje a Maya Generalist tanfolyamot követően.

2018-ban végezted el a Mesharray Maya Generalist képzését, idén pedig a Maya Character Modelling TD-t. Mivel foglalkoztál a Generalist tanfolyam előtt?

Gimiben programozást kezdtem tanulni, de váltottam az építészetre, mert itt tudtam jobban kiélni a kreativitásomat. Erre fókuszáltam, ezért a Debreceni Egyetem Építészmérnöki alapszakán végeztem.  A szakmában töltött pár év után döntöttem úgy, hogy részt veszek  a Mesharray Maya tanfolyamán 2018-ban. 

Volt már valamilyen előképzettséged amikor belevágtál a képzésbe?

Igen, mindig is a 3D érdekelt, már gyerekkoromban is a Maya 5-tel játszottam. A programot már ismertem, modellezni is tudtam, de a kiegészítő specializációkra, mint például a shaderelés és textúrázás ,  nem volt elég rálátásom. A tanfolyam remek lehetőség volt arra, hogy megismerjem alaposabban a szakmai környezetet is, nemcsak a programot.

Ezek szerint nem volt számodra ismeretlen terep a Maya, mégis miért döntöttél úgy, hogy egy Mesharray tanfolyamon mélyíted el a tudásod?

Konkrétan a Mesharray-ről nem tudtam sokat, de a honlapot ismertem, és a Meshmag-et is olvastam. Igazából a képzéseket már nézegettem egy ideje, csak a döntést kellett meghoznom.

A Mesharray tanfolyamát azért választottam, mert talán online képzéssel is lehetett volna Mayát tanulni, de jó volt, hogy hagyományos iskolai kereteken belül, és barátságos környezetben tanulhattam. 

A Maya tanfolyam elvégzése után egyből sikerült munkát találnod a szakmában? Hol helyezkedtél el?

Miután végeztem, egy mobiljáték-készítő céghez jelentkeztem, de seniort kerestek, úgyhogy oda nem kerültem be. Utána otthonról dolgoztam 2 évig, modellezés és apróbb munkák találtak meg.

Nemrég kerültem be egy kis animációs céghez, ami online platformokra gyárt 3D animációs tartalmakat, aminek nagyon örülök. Csak páran vagyunk, és nagyon barátságos a környezet. Itt generalist lehet az ember, több feladatkörbe is belelát, szóval változatos, és pont ezért is szeretem. 

Szerinted mi kell ahhoz, hogy valaki sikeres legyen ebben a szakmában?

Szenvedély, illetve, hogy ez legyen az illető hobbija. Nekem is az, és nem is érzem úgy, hogy dolgozom. Ezért is váltottam anno az építészetről, mert gyerekkorom óta ez érdekelt.

Hogy érintett a jelenlegi rendkívüli vírushelyzet? Miben befolyásolta ez a munkádat?

Én nem sok változást tapasztaltam. Otthonról is dolgoztam már korábban, szeretek is, mert alapvetően introvertált személyiség vagyok, így nem volt nagy különbség munkavégzés szempontjából.

Éppen erre az időszakra esett a karaktermodellezés képzés is, és kellemes meglepetés volt, hogy online is meg lehetett oldani a tanfolyamot ilyen hatékonyan. Szeptemberben lesz összejövetel ezzel a csapattal, ezt már várom, mert jó lett volna bejárni, találkozni a tanfolyam alatt, de online is megoldottunk mindent.

Mit gondolsz, hogyan hatott a vírushelyzet a 3D animációs stúdiókra?

Annyira mélyen még nem látok bele, de megrendelés szempontjából nálunk nem volt különbség. Szerintem a filmipar sínylette meg a vírust jobban, a leálló forgatások és bemutatók miatt.

Hogy látod, milyen típusú szaktudásra lesz igény a 3D animáció területén?

Szerintem a mesterséges intelligencia tör fel, ahhoz kell majd alkalmazkodnia a szakmabelieknek. Egyre több folyamat procedurális lesz, ami annyit jelent, hogy bizonyos paramétereket megadva, pár lépésben legenerálható például egy bonyolult textúra, vagy modell. Ehhez hozzáadva egy tanuló algoritmust, akár kész karakterek is elkészíthetőek lesznek néhány mozdulattal.

Ennek van rossz oldala is, például hogy a művészi oldal kicsit kiveszik a munkálatokból, előnye viszont, hogy időt lehet vele nyerni. Főleg a nagy produkcióknál fognak ilyen technológiákat használni, úgy gondolom a költségvetés-spórolás és a gyártási idő csökkentése  miatt. Szóval sok minden automatizált lesz.

Gondolkodsz valamilyen szakmai továbbképzésben?

Hát, mindig nézelődöm… A Mesharray-nél láttam Concept Art képzést, az még nagyon érdekel, egyszer mindenképp el szeretném végezni. Mostanában nem rajzolok sokat kézzel, és vissza szeretném ezt hozni.

Mit tanácsolsz azoknak, akik a 3D animáció területén szeretnének elhelyezkedni?

Elsősorban kitartást, mert sok tanulást igényel a szakma. Minden nap kell tanulni valami újat, ha csak apróságot is, és figyelni kell az újdonságokat is a szakmában. Ezen kívül szerintem a szenvedély is elengedhetetlen, ha valaki 3D-vel akar foglalkozni.

Szeretnél többet megtudni arról, milyen hatással van a koronavírus a 3D grafika és animáció különböző iparágaira? Olvasd el ezt a cikkünket!

Amíg élünk, tanuljunk! - beszélgetés Kovács Balázzsal

Kovács Balázs izgalmas időszakot tudhat maga mögött: kemény munkával néhány hónap alatt építészeti látványtervezővé képezte magát, majd a pandémia kellős közepén  sikeresen el is helyezkedett új szakmájában. Olvasd el vele készült interjúnkat, ha kíváncsi vagy Balázs nem mindennapi történetére, és szeretnéd megtudni, hogyan lehet a 3D szakmák területén állást találni egy világjárvány idején.

Februárban fejezted be a Mesharray 3ds Max Generalist tanfolyamát. Hogyan helyezkedtél el a képzés után? Most hol dolgozol, mivel foglalkozol?

Jelenleg építészeti látványtervezőként dolgozom az ország egyik legnagyobb építőipari cégénél. Még friss a dolog, de hamarosan lejár a próbaidőm. 

A látványtervezés előtt mivel foglalkoztál?

Korábban lovakkal dolgoztam. Voltam lovasoktató, lovas színházban is szerepeltem, tehát nem sok közöm volt a 3D-hez. Két éve éltem Svájcban, amikor úgy döntöttem, hogy váltani kellene. Régóta festettem, és elkezdtem olyan lehetőségek után kutatni, amiben tudom tovább vinni ezt a művészeti vonalat, ugyanakkor a modern technológiához is köze van. 

Így találtam rá a 3D-re, bár ekkor még nem tudtam pontosan, milyen irányba is szeretnék tovább haladni. Persze láttam a modellezést, a látványtervezést, hogy filmeket és videojátékokat lehet csinálni. Igazából azért választottam a Generalist képzést, hogy adjon egy alapot ezekhez.

Volt valami előképzettséged 3D terén, mielőtt belevágtál a tanfolyamba?

Semmi előképzettségem nem volt, a festés meg a rajzolás miatt azért volt arányérzékem, szépérzékem. Még a képzés előtt megnéztem pár YouTube tutorialt, de hamar szembesültem vele, hogy ezeket el kell engedni. Amint elkezdtük megtanulni az alapokat a tanfolyamon, már más szemmel néztem ezeket a videókat. Rengeteg használhatatlan van közöttük, amiket teljesen kezdőként, nulla tudással nehéz felismerni.

Miért pont a Mesharray-t választottad?

Elég egyszerű az oka, az interneten találtam rá. Nem sokat tudtam a képzési lehetőségekről, ezért próbáltam informálódni, visszajelzéseket keresni, és végül a vélemények és referenciák miatt a Mesharray mellett döntöttem. 

A mostani munkádban is tudod hasznosítani a tanfolyamon tanultakat?

Teljes mértékben! Annyit még azért érdemes tudni, hogy a 3ds Max Generalist képzés után én még egy kifejezetten látványtervezés képzésen is részt vettem, az segített a specializálódásban. A Mesharray tanfolyam nagyon jó alapot adott ehhez.

Hogyan sikerült munkát találnod úgy, hogy ezen a területen korábban nem volt tapasztalatod?

Egyrészt nagyon szerencsés voltam, másrészt a képzések és egy nagyon jó portfólió kombinációja kellett. Ha jól emlékszem legalább harminc helyre küldtem el a jelentkezésem. Pont akkor ütött be a koronavírus, amikor végeztem a tanfolyammal, éppen akkor, amikor eltűntek az álláshirdetések.

Úgy döntöttem, hogy megkeresek minden olyan céget, ami ezzel foglalkozik. Ha kellett volna, be is kopogok mindenkihez, de a jelenlegi helyzetben erre nem lett volna lehetőség. Gyakorlatilag minden céghez jelentkeztem, amelyik építészeti látványtervezéssel foglalkozik akár részben is, így sikerült a mostani állásomat megszerezni.

Hogy látod, milyenek az elhelyezkedési lehetőségek a 3ds Max Generalist képzés után?

Erre nincs egyértelmű válaszom. Ebből a képzésből akármi lehetsz, bármire specializálódhatsz, én nem látok rá minden részterületre. Ami a 3D látványtervezést illeti, az biztos, hogy nem könnyű elsőre munkát találni, de célszerű úgy hozzáállni a dologhoz, hogy az ember tudja, hogy mennyit is ér kezdőként és hol a helye a rendszerben.

Csak ha a saját példámat nézem: a mostani munkahelyemen az állásinterjú során kérdeztek a fizetési igényemről. Erre elmondtam, hogy tudom, hogy pályakezdő vagyok, és rengeteg energia meg idő még, amíg a munkám igazán értékes lesz, így mondjanak ők egy összeget. Mint utólag kiderült, nagyon szimpatikus volt nekik ez a hozzáállás. 

Kezdőként talán ez a legjobb, amit tehetsz: odateszed magad, nem egyből a milliós fizetésre hajtasz, hanem tanulni és fejlődni akarsz. Persze így se könnyű, én is rengeteg helyre küldtem el az önéletrajzom, mire jött bármiféle visszajelzés.

Szerinted mi kell ahhoz, hogy valakiből sikeres látványtervező legyen?

A látványtervezésben is vannak szintek. A legmagasabb helyen, a fine art szinten - amire én is törekszem, - nagyon fontos a biztos művészeti alaptudás, például a színharmóniák ismerete, hogyan működik egy kompozíció, ezekkel tisztában kell lenni. Azt mondanám, hogy itt a szoftverek ismerete csak egy kis részét teszi ki a sikernek.

Ezek a készségek mennyire tanulhatóak?

Bármit el lehet sajátítani kellő gyakorlással, ugyanakkor én azt vallom, hogy azért tehetség is kell. Olyasmibe ölni energiát és munkát, amiben egyáltalán nem vagy tehetséges vagy semmi érzéked nincs hozzá, szerintem időpazarlás, mert ezt az is megteszi, akinek alapból van. Ilyenkor talán középszinten fogsz elmanőverezni. Vagy a másik utat választod, és megtalálhatod azt, amihez van érzéked, és azon a területen sokkal kevesebb ráfordítással érhetsz el sikereket.

Másrészt tényleg fontos a szorgalom. Amikor a Mesharray-ben elkezdtem a képzést, akkor én csak erre fókuszáltam. Szerencsés helyzetben voltam, mert Svájcban összespóroltam annyi pénzt, hogy a tanfolyam fél éve alatt nem kellett dolgoznom, csak ezzel foglalkoztam. Reggel felkeltem, és rögtön nekiálltam a tanulásnak és gyakorlásnak, szóval elég sok energiát beletettem.

Alkalmazottként hogy érintett a jelenlegi vírushelyzet?

Az egyetlen negatív hatást abban érzékeltem, hogy amikor állást kerestem, eltűntek az álláshirdetések. Ez elég rosszul érintett. A jelenlegi munkahelyemet a vírus nem igazán érinti, mi nem home office-ban dolgozunk, az élet nagyjából úgy megy tovább, mintha mi sem történt volna. Jönnek az újabb projektek, folyamatosan bővül a cég a jelenlegi körülmények között is. Úgy látom, hogy inkább az előnyükre fordították ezt a helyzetet. 

Összességében milyen hatással volt a vírus az iparra, a szakterületedre?

Jó kérdés, én azt látom, hogy dübörgünk előre, nyakig állunk a munkában. Ha ebből indulok ki, akkor azt mondhatom, hogy az építőipart annyira nem érintette a jelenlegi helyzet, de ez is biztos cégfüggő.

Hogy látod, milyen típusú szaktudásra lesz igény a jövőben az építészeti látványtervezésnél?

A művészeti részről, a látásmódról már beszéltem, illetve persze a szoftverek ismerete is fontos. Alaposan kell ismerni azt, ami a szakmában leginkább használt, például a 3ds Max mellett fontos a V-Ray és a Corona, ezek renderelő szoftverek. Cégfüggő, hogy ki melyiket részesíti előnyben. Növényzet építéséhez ott van a Forest Pack vagy az ismétlődő építészeti elemek kialakitasara használt RailClone, ezeket célszerű ismerni.

Vagy ott van például a bútorok modellezéséhez használt Marvelous Design, az utómunkához pedig elengedhetetlen a Photoshop. Gyakran előfordul, hogy a kép fele ott épül fel, vagy a segítségével turbózzuk fel a textúrákat, növényzetet, ezért ezt nagyon fontos mélyen ismerni.

Ez az egész szakma folyamatosan fejlődik, az új technológiák és az igények is alakítják. Például pont most érkeztek a céghez VR szemüvegek, mert szeretnénk majd bejárható környezeteket tervezni. Ez az irány már most nagyon érdekel, teljesen más gondolkodásmódot igényel, mert ha valami körbejárható, az nem elég, hogy a terv egy oldalról jól nézzen ki, mindenre gondolni kell. A technológia megvan, kérdés, hogy az ügyfelek hogy fogják fogadni, mennyire lesz rá igény.

Tervezel szakmai továbbképzést?

Természetesen, én is azt vallom, hogy amíg élünk, tanuljunk. A Mesharray-nél a Concept Art képzést néztem ki magamnak, nekem ez nagyon hasznos lenne, sose lehet eléggé tökéletesre csiszolni, hogyan lehet úgy egy elemet beilleszteni a képbe, hogy úgy tűnjön, mintha tényleg ott lenne. 

Illetve néztem még más tanfolyamokat is, például valamilyen post production képzés jó lenne, ahol még jobban belemélyedhetek a Photoshopba. Ezek után majd meglátom, mi lesz a következő képzés. 

Mit tanácsolsz azoknak, akik most szeretnének ezt a szakmát megtanulni? Akár hozzád hasonlóan, kevés háttérismerettel vágnának bele egy képzésbe.

Azt tudom tanácsolni, hogy első körben hanyagolják a tutorial videók nézegetését. Amíg nincs meg egy alaptudásuk, hogy tudják szűrni, hogy mi jó, mi nem működik. Egyrészt időpazarlásnak tartom, másrészt nagyon tévútra tud vinni az elején. Kell egy biztos alap, nekem erre jó volt a Mesharray tanfolyam. Ne sajnálják a pénzt egy jó képzésre, mert hosszú távon megéri.

Ami a tanfolyamot illeti, komolyan kell venni, nem lehet félgőzzel csinálni. Nekem is voltak csoporttársaim, akik csinálták is meg nem is, érdekelte őket meg nem is a képzés. Kicsit furán is éreztem magam, mert felnőttek vagyunk, elég sok pénzt fizetünk azért, hogy részt vegyünk a tanfolyamon, és akkor még a tanárnak kell őket noszogatni, hogy tanuljanak? Így nincs sok értelme ennek az egésznek.

Amit még tanácsolnék az talán az, hogy főleg egy generalista képzésnél viszonylag hamar el kell dönteni, hogy milyen irányba szeretnél továbbmenni, kicsit érdemes a piacon is tájékozódni.

Mondok egy személyes példát. Nekem tetszett a játékfejlesztés irány, de utánanéztem kicsit jobban, és azt láttam, hogy az az irány, ami engem érdekel, azt igazán külföldi stúdióknál lehetne csinálni. Persze valakinek ez kifejezetten szimpatikus, nekem más szempontok voltak fontosak. 

Elkezdtem nézelődni, hogy itthon mik a lehetőségek, mi az ami érdekel, és ez alapján választottam a látványtervezést.

A tanulás eredménye azonnal realizálódik a munkáimban. - beszélgetés Gurubi Zsuzsával

Gurubi Zsuzsa a legjobb példája annak, hogy sokéves szakmai múlttal a hátunk mögött is érdemes a tanulásba fektetni az időnket. Tapasztalt látványtervező grafikusként is folyamatosan képzi magát, már több Mesharray-es tanfolyamot is maga mögött tudhat - a befektetett munka jutalma pedig nem marad el! Interjúnkban a szakmai sikereiről és az online oktatással kapcsolatos tapasztalatairól beszélgettünk. 

Látványtervezőként sokéves szakmai tapasztalattal rendelkezel, emellett folyamatosan képzed magad különféle tanfolyamokon. Miért pont a Mesharray egyik online kurzusa mellett döntöttél?

Ez egy régre visszanyúló történet, a Mesharray-el immár 12 éves múltam van. 

2001-ben érettségiztem, és felvettek a Corvinus Egyetemre, az államigazgatás karra. Alapvetően én művészeti iskolát nem végeztem,mert rajzolni sosem rajzoltam elég jól inkább csak nagyon szerettem, ezért a szüleim egy “rendes szakma” felé tereltek, és ezért kötöttem ki a Corvinuson. Végig az egyetem alatt azt éreztem, hogy nem akarok ezzel foglalkozni, nem az én világom, viszont rajzolni, tervezni nagyon szerettem volna. Folyamatosan nézegettem tanfolyamokat, hogy mivel is foglalkoznék igazán szívesen. Ekkor jött velem szembe a Mesharray egyik képzése, amit el is végeztem. 

A tanfolyam elvégzése után sikerült elhelyezkedned a szakmában? Hogyan jutottál el a látványtervezésig?

A képzés elvégzése után egyből kaptam is munkát, az egyik akkori legnagyobb hazai reklámügynökségnél kezdtem el dolgozni grafikusként. Elsőre rögtön bekerültem egy nagy projektbe - az akkori Pannon GSM, ma már Telenor arculatváltási kampányára vettek fel. Ott is maradtam a cégnél, és már akkor rengeteg olyan projekt volt, aminél azt éreztem, hogy nem csak sík grafikákat tudnék készíteni - például csomagolásterveket, rendezvény látványterveket. 

Tíz évvel ezelőtt ismét megkerestem a Meshharay-t ahol elvégeztem a 3ds Max Generalist képzést. Ez nagyon sok lehetőséget megnyitott számomra. A 3ds Max ismeretének köszönhetően egyre több olyan feladatot kaptam - például reklámspotokat, csomagolás- és rendezvény látványterveket -, amihez sokkal egyszerűbb egy 3D szoftvert használni, mint Photoshopot. 

Ekkoriban még elég kevesen voltunk ilyen tudással a reklámszakmában. Ennek a fő oka, hogy aki ilyen területen tanult, az általában elment játékfejlesztőnek vagy a filmiparba dolgozni. Nyilván jobban is fizettek ezeken a területeken, de a reklámipar egészen más - ott kell egy sajátos szemlélet és nagyon fontos, hogy emberközpontú legyél. Én ebben megtaláltam magam.

Ezek szerint elég hamar rátaláltál a saját utadra. Hogyan alakult tovább a karriered?

Közben 2011-ben családot alapítottam, és az volt a jó a munkában, hogy amikor Emma, a kislányom fél éves lett, már külsősként vissza tudtam kapcsolódni a cégünk munkájába. Amikor pedig 3 éves lett és oviba ment, akkor munkahelyet váltottam. Korábban a Createam-nál dolgoztam, innen kerültem át a Progressive-hez. 

Nekem ez nagy szakmai ugrás volt, mert éppen akkor nyert az ügynökség egy Telekom tendert - beválogatták a céget a Telekom kommunikációs ügynökségei közé. Onnantól kezdve sok Telekomos és T-Systems-es projekten dolgoztam, például a cég VOLT Fesztivál kitelepülésén, a T-Systems Symposiumon, mindemellett csomó más cégnek is, de a Telekom volt az egyik legnagyobb ügyfelem. 

Mindeközben úgy alakultak a munkák, hogy egyre több látványterv került hozzám a 3D tudásom miatt, plusz mindig volt egyfajta vonzódásom a terek felé - talán azért, mert apukám építész.

Én nagyon vágytam arra, hogy fotorealisztikus rendereket készítsek, ugyanakkor tudni kell, hogy a reklámiparban feszített a tempó: az ügyfelek gyorsan szeretnének sok mindent, nincs idő elmélyedni a szép látványokban. Amikor a második babám, Soma is megszületett és ismét itthon maradtam, akkor úgy döntöttem, hogy folytatom tovább a tanulást, és újra megkerestem a Mesharray-t. Ez alkalommal a 3D Vizualizáció tanfolyamot választottam, ami az első online képzésem volt az iskolánál.

Az itt tanultakat is azonnal bele tudtam építeni a munkámba. Sokkal foto-realisztikusabb látványterveket tudok készíteni jóval rövidebb renderidő alatt - Gábor nagyon sokat segített ennek elérésében. A jobb minőségű munka effektíve többet is ér, tehát  jobb feltételekkel tudok munkákat elvállalni. A tanulás eredménye azonnal realizálódik a munkáimban. 

Alig ért véget az egyik tanfolyam, szinte rögtön folytattad is egy másikkal. Miért fogtál bele az újabb képzésbe?

A 3D vizualizáció nagyon tetszett és a vizsgám is jól sikerült, ez azért kedvet hozott a folytatáshoz. 

A 3ds Max látványtervezést inkább épületek, standok, belső terek megmutatására alkalmazunk. A  Látványtervezés képzést azért csináltam meg, mert ebbe az irányba szeretnék tovább haladni, a 3D animáció pedig mindig is érdekelt. 

A reklámiparban mindig van feladat: ha reklámfilmet gyártasz, azt animálni kell. Annyira megtetszett ez a képzési forma, hogy utána gyorsan jelentkeztem is a 3D animátor képzésre, amit egy profi 3D animátor tart, és most éppen ez van folyamatban. Az animáció maga hobbi szinten érdekelt, alapvetően statikus dolgokkal foglalkozom, de persze nem árt, ha tudom, hogyan kell mozgásba hozni a dolgokat. 

Sokszor kerestek meg korábban is ilyen feladatokkal de vissza kellett utasítanom, mert bár picit értettem hozzá, szakmailag azért nem voltam olyan szinten, hogy nyugodt szívvel elvállaljam. Én abban bízom, hogy az animátor képzés elvégzése után, ha ilyen munkával keresnek meg, akkor magabiztosan igent tudok majd mondani a feladatra.

Van kedvenc munkafolyamatod?

Számomra a 3ds Max-ban a legjobb, amikor az ember alkot, tehát tervez, modellez. Talán a szobrászkodáshoz tudnám hasonlítani, bár aki szobrász, annak a gravitáció törvényeivel és más fizikai erőkkel is meg kell birkóznia - ezzel szemben a Max-ben minden lehetséges, határtalan a dolog. Ezért ez a kedvenc részem.

Korábban nem nagyon nem szerettem textúrázni, mert macerás és sokáig is tart, meg persze soha nem voltam elégedett a végeredménnyel. Viszont a képzésen megismerkedtünk egy számomra eddig ismeretlen textúrázó szoftverrel, a Substance Painter-el, amivel elképesztő eredményeket lehet elérni. Most már úgy csinálok rozsdás vaskaput, ahogy senki más! 

Ez a siker akkora lendületet adott, hogy egy úgymond kényszer-terület egy élvezetes munkafolyamattá változott számomra. Ez lényegében annak köszönhető, hogy adtak a kezembe egy eszközt, amivel gyorsan látványos eredményt tudok elérni. 

Az animátor képzésnek még az elején járok, még túl friss élmény ahhoz, hogy meg tudjam mondani, hogy ott mit szeretek a legjobban. Nyilván nagyon jó már most is látni, hogy ha megmozgatsz valamit, az az óra végére egy kisfilmmé áll össze, és ezt már az első órán megtapasztalja az ember, szóval jön egyből a sikerélmény. Nagyon hamar lehet látványos eredményt mutatni, amivel lehet villogni a család és a barátok előtt.

Már jelentős tapasztalatod van az online képzések terén. Mi volt az első benyomásod?

Nagyon gördülékenyen ment minden az elejétől fogva. Még a kurzus előtt profin elküldték nekünk, hogy mit töltsünk le, hova regisztráljunk és milyen eszközökre lesz szükségünk. Mivel én a szakmában dolgozom régóta, nekem minden szükséges szoftverem megvolt. Viszont ezek hiánya a többieknek sem okozott gondot, gyakorlatilag a saját gépeikkel tudtak csatlakozni a tantermi gépekhez, így használhatták az azon lévő szoftvereket.

Az első online óra a rendszer megtanulásának a jegyében telt, lefektettük a szabályokat. Például jeleznünk kellett, ha lemaradtunk - az oktató egy pillanat alatt át tudta venni bárkinek a képernyőjét, látta, hogy hol tartunk, bele is tudott nyúlni, ha szükséges volt. Valójában nem volt különbség az online és a személyes oktatás között, profi volt az egész és nagyon jól haladtunk.

Számodra mik voltak az online képzésforma legnagyobb előnyei?

Nemrég a csoporttársakkal arról beszélgettünk, hogy mindenkinek időben nagy megtakarítás volt, hogy nem kell 1-2 órát utazni a bejárás miatt. Sokkal kényelmesebb volt, hogy a saját gépeinken dolgozhattunk, és az órák után gyakorolhattunk is a feladatokon. 

Kialakítottam egy jól bevált rendszert: van egy laptopom, amin az oktatót nézem, és van egy gépem két monitorral amin pedig a munkát végzem. Mindenkinek ajánlom, hogy vegyen egy olcsó extra monitort, ami alkalmas arra, hogy lássa a tanárt - erre persze jó egy másik gép, laptop, vagy tablet is. 

Fontos a jó mikrofon, a hangszóró valamint a megfelelő webkamera. Ezek a technikai dolgok mind abban segítenek, hogy a tanárra és a mondanivalójára fókuszáljon a diák. Erre a módszerre egy tantermi képzésnél nyilván nincs lehetőség, az online képzésnél meg lényegében egy extra segédeszköz lehet. 

Meg persze az nagy előny, hogy minden tanuláshoz szükséges eszköz és file ott van a saját gépeden, ami meggyorsítja a tanulási folyamatot. Ez apróságnak tűnik, de sokat számít.

Milyen nehézségek adódhatnak egy ilyen képzés során?

Ez emberfüggő, például kinek milyen feltételek adottak ahhoz, hogy 4-5 órát leüljön, amíg tartanak az órák. Nekem két gyermekem van itthon. Ki kellett alakítanunk egy rendszert, amiben megszokták, hogy habár anya nem megy el, egyhuzamban 4-5 órát van otthon, de akkor egészen mással foglalkozik - koncentrálnia kell, és olyankor nem jöhetnek be a dolgozószobába. 

Ami egy kicsit nehézség lehet még így is az az, hogy magad körül azokat a feltételeket biztosítsd, hogy koncentráltan az oktatásra figyelhess. Nem lehet hagyni, hogy például a Facebook, a háztartás, a gyerekek, vagy bármilyen tipikus otthoni dolog elvonja az ember figyelmét. Aki belevág az online oktatásba, az jó, ha átgondolja, hogy ezeket a körülményeket meg tudja-e teremteni magának. 

Nekem könnyebb dolgom van, hiszen itthonról dolgozom, és ezt a rendszert már korábban kialakítottam. Van egy berendezett dolgozószobám, illetve a családommal is megbeszéltem a szabályainkat, ők pedig támogattak mindenben. A saját önmagunknak kialakított rendszer különösen fontos, ha vannak otthon gyerekek. Ilyen szempontból jobb lett volna az iskolába bejárni, mert ott aztán semmi vonja el az ember figyelmét. 

Amit még kiemelnék, az az, hogy ezek a képzések nagyon tempósak. Ha elveszted a figyelmet, nem fókuszálsz a munkára, hanem például Facebook-ozol, akkor pillanatok alatt le tudsz maradni. Nagyon sok információt adnak át a képzések során az oktatók, a pénzedért rengeteg mindent kapsz - ha odafigyelsz. Effektíve rövidek a tanfolyamok, 3-4 hónaposak, tehát nem egy évig tanuljuk az adott témát. Fontos megteremteni magadnak, hogy oda koncentrálj. Talán a legjobb, ha elképzeled, hogy egy tanteremben ülsz.

Neked a tantermi és az online oktatásban is van már tapasztalatod. Mik voltak a legnagyobb különbségek az egymás közti, diák-diák kommunikációval?

Az első csapattal a látványtervező képzésen még személyesen kezdtünk februárban, ott jobban ismertük egymást. Kölcsönösen segítettük egymást, Facebookon ismerősök lettünk, elküldtük egymásnak a munkáinkat, mondhatni rendszeresen kommunikáltunk. 

A mostani 3D Animátor csapattal teljesen más, itt például több országból is vannak a résztvevők - konkrétan Ausztriából, Angliából is vannak diákok - valamint a korcsoport, a nemek megoszlása is eltérő. Most is van Facebook és Messenger csoportunk, Dani támogatja is ezt, de kevésbé gördülékeny a kommunikáció mint a másik csoportnál. Ez egy több tényezős dolog, ezért nem is tudok rá egyértelműen válaszolni. 

A platformok biztosítva vannak, szóval minden megvan ahhoz, hogy kommunikáljunk egymással. Bár leginkább az oktatóval kommunikálunk, tőle kérdezzük a legtöbbet.

Az oktatók részéről mit tapasztaltál?

Eddig nagyon jók voltak az online képzések, borzasztó jól magyarázták az elméletet és gyakorlatban is mindent megmutattak, nagyon jó volt az egyensúly - tapasztalataim szerint ez az összes Mesharray képzésre jellemző. 

Kinek ajánlod az online képzéseket?

Én azt gondolom, hogy leginkább azok fogják szeretni, akik tudnak tanulni. Nem kell fogni a kezüket, képesek önálló munkavégzésre. Akinek nagyon szüksége van a tanár segítésére, az magabiztosabban mozog egy tanteremben, hiszen azonnal tud a tanárhoz fordulni bármilyen problémával. Persze ez az online térben is igaz, de teljesen más az érzete a dolognak. 

Én azt tapasztaltam, hogy akik amúgy is autodidakta módon már egy csomó mindent tanultak, meg szeretnek a szabadidejükben ilyesmivel foglalkozni, azok szívesebben becsatlakoznak egy online képzésbe. 

Az önfejlesztés során rengeteg tutorial videót nézünk, viszont ilyenkor nincs ott egy tanár, akitől kérdezhetsz. Aki ilyen módon is képzi magát, tehát ismeri magát a folyamatot, annak nagyon megéri az online képzés. Hiszen az információ mellett profi segítséget is kap, így sokkal gyorsabban tud haladni, mintha egyedül vágna bele a dologba.

Nem csak a tanulás, de a munka is leköt. Jelenleg milyen projekteken dolgozol?

Jelenleg a Progressive a fő szerződött partnerem, elsősorban a Telekomos projektjeiken dolgozom. Általában home office-ban vagyok, ez nekem nagyon bevált. Dolgozom és tanulok, de szabadúszóként is vállalok munkát, amennyiben nem ütközik az anyacégem érdekeivel.

Nekem sokat jelent, hogy a Progressive-hez tartozom - minden a szakmámban dolgozó szabadúszónak javaslom, hogy legyen egy anyacége. Nem csak a biztos bevétel miatt, hanem emberileg is rengeteget kaptam a Progressives csapattól, remek emberek és szakemberek dolgoznak ott, így sokat lehet szakmailag fejlődni.

Csak hogy egy konkrét példát is mondjak: a Deutsche Telekomnak van egy nagy barcelonai kiállítása, és erre a kiállításra én tervezhetem a cég 270 négyzetméteres standját. Ez egy olyan nemzetközi szintű munka, amit lényegében a Progressive-on keresztül tudtam megszerezni, és most már negyedik éve csinálhatom. Ehhez persze az a tudás is kellett amit a Mesharray-nél sajátítottam el. 

Persze anyacég nélkül is lehet nagy projekteket szerezni. Erre jó példám a HungaroControl, magyar légiforgalmi szolgáltatásokat nyújtó vállalat, amivel már második éve dolgozom együtt - egy másik ügynökségen keresztül én tervezem a madridi világkiállításra a standjukat. 

Ezek alapján látszik, hogy nyilván jó, hogyha van egy biztos cég az ember mögött, de nem szeretném elzárni magam más projektektől, amit megtörténhet, ha fix állásod van. Szóval én nagyon szeretem ezt a kettősséget és kötetlenséget a munkámban.

Tervezel még valamilyen képzést a közeljövőben?

Igen, amíg lehet és jönnek újdonságok, amik érdekelnek, ugyanúgy tovább figyelem majd a Mesharray képzéseit. 

Alapvetően a 3D képzéseket keresem, és nyilván célszerű szakosodni, hogy jó szakember legyél. A generalistákat is keresik, de specialistként jobban tudsz érvényeülni. Érdemes kiválasztani a 3D-n belül egy területet, amiben jó vagy és amit szeretsz - nekem ilyen a látványtervezés. Ez persze nem azt jelenti, hogy hobbiszinten ne kezdhetnél el mással is foglalkozni. 

Hiszen minél szélesebb a tudásod, annál összetettebb munkákat tudsz majd kiadni a kezeid közül. Annál jobban érted majd a folyamatokat és átlátod, hogy mitől lesz az egész kerek. 

Mesharray előadás: Vizuális effektek a filmkészítésben

Nézd meg a Mesharray 3D grafikai iskola "Vizuális effektek a filmkészítésben" előadásának videóját! Az előadáson és az élő közvetítésen közel 700-an voltak kíváncsiak arra, hogy mivel is foglalkozik egy VFX szakember, illetve milyen lehetőségek állnak azok előtt, akik ezt a hivatást választják.

A videóban Princz Ágoston a Digic Pictures munkatársa és a Mesharray oktatója, valamint Faragó Tibor, aki filmes utómunkával és a Broadtest csapat tagjaként YouTube videózással foglalkozik, részletesen beszél szakmai tapasztalatairól.

Az élő előadásnak a közönség is aktív részese volt. A nézők telefonjaik segítségével kérdezhettek az előadóktól, akik a kérdések alapján alakították előadásukat.

Mindig várom az új kihívásokat! - interjú Rubesch Dáviddal

Rubesh Dávid idestova 13 éve dolgozik a reklámszakmában mint gyártásvezető, pedig eredetileg egészen más tervei voltak. A sors végül mégis olyan projektek felé sodorta, mint a Telenor reklámjai, a Szabadesés című film vagy éppen A kockásfülű nyúl legújabb epizódja. Dáviddal ezekről beszélgettünk, de azt is elmesélte, miként tudja jelenlegi munkáihoz a Mesharraynál tanultakat felhasználni.

Mutatkozz be kérlek!

Rubesch Dávid vagyok, 36 éves filmes gyártásvezető / line producer. 13 éve dolgozom a szakmában, főleg reklámok gyártásával foglalkozom. 2011-ben elvégeztem egy Maya kurzust és 2014-ben egy Nuke kurzust.

Miért ezt a szakmát választottad?

Igazából véletlenül adódott a filmgyártás, diákként reklámszöveg-író szerettem volna lenni.

Hol és mikor kezdtél vizuális dolgokkal foglalkozni?

Szüleim révén a fotózás mindig is érdekelt, egy analóg fotós tanfolyamot elvégeztem még gimnáziumban. Majd offline vágással kezdtem foglalkozni a főiskolán és első munkahelyemen.

Mik a tapasztalataid a szakmai oktatást illetően? Lehet-e ezt otthon, autodidakta módon tanulni vagy mindenképpen szükséges szakavatott oktatóra támaszkodni?

Saját tapasztalatom, hogy lehet autodidakta módon megtanulni dolgokat, sok olyan embert ismerek, akik pl. a kompozit szoftvereket saját maguk kezdték el tanulni. De persze megkönnyíti a tanulást egy szakavatott oktató, és egy jó struktúra, ami alapján érdemes haladni.

Mikor fordultál a filmipar felé?

2005 nyarán kezdtem el filmezni. A 2009/10-es válság hatására gondoltam, hogy bővítem a tudásomat, és kezdtem az utómunka felé fordulni, így jutottam a Mesharrayhez, és kezdtem náluk tanulni 3d-t.

Mennyire tudod a reklámfilmek készítése során kamatoztatni mindazt, amit a Mesharray kurzusain tanultál?

Nagyon is sokat használom. Kezdve az árajánlatok írásánál, ahol nem kell külön köröket futnom utómunka stúdiókkal, a felvételi technikákon át az utómunkáig. Volt olyan munka ahol csak 3D termékcseréket kellett koordinálnom, vagy éppen teljesen green boxban forgatott reklámokat, de készítettem 2D rajzfilmeket is.

Milyen reklámok és játékfilmek kötődnek a nevedhez?

Szerencsére rengeteg reklámhoz volt szerencsém, talán a Telenorokat szerettem legjobban csinálni, pont azért mert a legtöbb utómunka-farnehéz volt. De volt Omnia vagy éppen Sadia, amik nagyon szépre sikeredtek. Pálfi György ’Szabadesés’ című filmjének voltam a gyártásvezetője, ami megnyerte a Karlovy Vary filmfesztivál 3 díját is (legjobb rendezés; Európai filmforgalmazók díja, valamint a zsűri külön díja). Ezen kívül a napokban adjuk le az MTVA-nak A kockásfülű nyúl legújabb epizódját. Változatlanul Marék Veronika az író, Balázs Ádám a zeneszerző (Balázs Árpád fia, aki az eredeti főcímzenét is jegyzi) Richly Zsolt konzulens, és egy fiatal Momés csapattal dolgoztam együtt ezen a fantasztikus projekten.

Mesélj még A kockás fülű nyúl projektről! Mennyire lesz hű az eredetihez?

Teljes mértékben igyekeztünk hűek maradni az eredetihez, főleg mert az eredeti alkotógárda is segédkezett.

Milyen elemekből, feladatokból épül fel egy ilyen rajzfilm elkészítése? Te milyen szerepkört töltöttél be a projektben, milyen feladataid voltak?

Első lépcső a forgatókönyv, ebből készül a story board. Ha ez meg van (vagy ezzel párhuzamosan) kezdődhet karakterek hátterek, posing layoutok elkészítése. Majd a karakterek riggelése, ezt követi az animáció. 2d animációnál 6 hét alatt végeztünk az 5 perc anyag animálásával, és kb. ugyan ennyi idő volt a kompozitálás. Közben készültek a zenei témák. Amikor ezek megvoltak, nagy szerencsémre felvettük az eleje főcím zenéjét a Pannónia Stúdióban zenészekkel. Sajnos ez manapság igen ritka dolog. A zenék általában számítógépekből kerülnek ki, ritka az eredeti hangszeres zene. Az én feladatom ebben a folyamatok koordinációja, a határidők és költségvetés betartása / betartatása volt. Valamint ha valami probléma adódott, annak a megoldása.

Mi alapján döntöd el, hogy egy projektet elvállalsz-e?

A reklámiparban elég nagy a harc a melóért, szóval nem nagyon van ilyen.

Lehet tudni, hogy most éppen milyen projekt(ek)en veszel részt?

Épp most fejeztem be egy francia reklámot és annak utómunka koordinációját, egy Magnet bank reklámot, és mindig várom az újabb kihívásokat.

Melyik munkád jelentette a legnagyobb kihívást és miért?

Egyértelműen a Szabadesés volt, nagyon kevés idő alatt kellett nagyon kevés pénzből filmet csinálni, és ehhez odaadó csapatmunkára volt szükség.

Mi az, amire a legbüszkébb vagy?

A családom! A munkáim közül sok, de hadd emeljek ki most kettőt: a Szabadesést a nemzetközi elismerések miatt, illetve megtiszteltetés, hogy a Kockásfülű nyúlon is dolgozhattam.

Mit csinálsz, amikor nem dolgozol?

Család, van két pici gyerekem (3 és 1 évesek), néha - mikor a körülmények jól együtt állnak - a feleségemmel szörfözünk, és ha még mindig marad időm, elmegyek horgászni a haverokkal 🙂

Meshmag