Új kompozíciókat kerestünk a fennsíkon. A Tamago pont éles szirtje hosszan benyúlik a mélyen elterülő völgybe, kitűnő rálátást kínálva a white rim homokkő formációira. Pakolgattuk az állványokat, igyekeztünk elkapni a felkelő nap legszebb sugarait.
A szemem sarkából mozgásra lettem figyelmes. Az egyik borókabokor tövében megmozdult valami. Hirtelen egy gyűrűs mintájú farok tűnt elő és pár pillanat múlva megláttam izgő-mozgó gazdáját is. Nézzétek egy mosómedve! - jött a suttogó hang mögülem. Mosómedve idefent? De nem volt időm töprengeni, mert úgy tűnt, hogy kíváncsi látogatónk nem fogja velünk tölteni a délelőttöt...
Persze kiderült, hogy nem is mosómedve volt a két bokor között egy pillanatra elbizonytalanodó aprócska ragadozó, hanem egy macskanyérc 🙂
Tlahcomiztli: félmacska, macskanyérc, a Nahuatl indiánok nyelvén.