3D animáció a filmekben – a kezdetektől napjainkig

1

Mi jut eszedbe, ha a 3D animációra gondolsz? Hollywood-i filmek, esetleg napjaink kedvenc videojátékai? A 3D animáció ma már a mindennapjaink része, egy hétköznapi tévéreklám is elképzelhetetlen nélküle. Bár alkalmazása a 20. század második felében kezdett terjedni, története a filmkészítéssel egyidőben kezdődött.

De mi is az  3D animáció?

3D animációnak nevezünk azt a folyamatot, amikor teljes térbeli objektumokat (legyen az valós fizikai vagy akár digitális) digitalizálnak, majd animálnak, így mozgásra bírva az adott térbeli testet.

A térbeli testek animációjának kezdeti formájaként tekinthetünk a stop motion technikára. Az eljárás során a mozgásfázisokat képkockánként rögzítik, így azok egymás után lejátszva folyamatos mozgás érzetét keltik. 1898-ban alkalmazták először a Humpty Dumpty Circus című rövidfilmben, és ezt követően a filmipar egyre népszerűbb technológája lett.

Habár látványos a végeredmény, alkalmazása rendkívül időigényes (ezáltal költségesebb is), hiszen egy pár másodperces mozdulatsor megalkotása órákat vehet igénybe: ez több száz képkocka egyenkénti beállítását és rögzítését jelenti a gyakorlatban. További nehézsége, hogy minden egyes képkockán a világításnak, a karakterbeállításoknak és a kameraállásoknak meg kell egyeznie az egységes végeredményért, ezért ez a technika nagyfokú precizitást igényel az alkotóktól.

A technika aprólékosságára jó példa a 2000-ben bemutatott Csibefutam című gyurma-animációs film. A 80 perces film animálásán 80 animátor dolgozott folyamatosan, a teljes stáb 180 főből állt, ennek ellenére a film minden egyes percének elkészítése és rögzítése egy hétig tartott. A 45 millió dollárból készült alkotás igazi sikerfilmmé vált, közel 225 millió dolláros bevétellel a mai napig a Csibefutam büszkélkedhet a legnagyobb árbevétellel a stop motion technikával készült filmek közül.

A stop motion virágkorát a 60-as és 90-es években élte, bár manapság sokan elavult technikaként tekintenek rá, még mindig készülnek egész estés filmek, maradandó alkotások ezen a technikán alapulva. A Csibefutam mellett erre jó példa az 1994-es (ma már igazi kalsszikus) Karácsonyi lidércnyomás, vagy a tavalyi év egyik közönségkedvence, a Kutyák szigete.

A stop-motion hátrányai – mint például az időigényesség vagy a magas költségek – miatt egyre inkább az alternatívnak számító digitális technikák felé fordultak a művészek és a stúdiók. Ez kedvezett a CGI (Computer Generated Imagery) technológiák fejlődésének. A filmkészítésben a CGI, vagyis számítógépes grafika megnevezés alatt általában 3D animációt értenek.

A technika fejlődésével a stúdiók és az alkotók is egyre kísérletezőbbé váltak. A számítógépes grafikák megjelenésének első kiemelkedő példája az 1982-es Tron című film. A Disney szuperprodukciájában alkalmaztak először számítógépes animációt a környezet megjelenítésére. Habár a filmben mindössze 15-20 percen keresztül élvezhetjük a digitális világ látványát, technikailag ez óriási lépésnek számított akkoriban. A számítógépes animáció és az élőszereplős felvételek kombinálása igazi kihívás volt, hiszen ekkor még nem léteztek azok a technológiák, amikkel az élő- és digitális képet könnyedén összeilleszthetik. Arról nem is beszélve, hogy a nyolcvanas évek számítógépei meglehetősen korlátozott memóriával és tárhellyel rendelkeztek a maiakhoz képest.

Jelentős mérföldkőnek tekinthető a Terminátor 2 –  Az ítélet napja, ami már bőven tartalmazott digitális 3D elemeket. A filmben a 3D animáció már nem csak háttérelemként jelenik meg, hanem a T-1000-as robotnak köszönhetően főszerepet kapott. A higanyszerű, fémesen folyékon T-1000-es megjelenítéséhez az alkotók az akkor még gyerekcipőben járó ray tracinget alkalmazták. Ez a technológia lehetővé tette, hogy sokkal finomabb és élethűbb módon jelenjenek meg a fények, tükröződések és árnyékok a filmjelenetekben, így teremtve meg a valóság érzetét. Lényegében a ray tracing segítségével lehet a valóságot és a digitális animációt összemosni a filmekben.

Az első igazi áttörést az 1993-as Jurassic Park jelentette: ez volt az első film, ahol kiemelt karaktereket, mondhatni a film főszereplőjének számító őslényeket alkották meg és keltették életre 100%-ban számítógépes animációval. Az alkotók elmondása szerint egészen az utolsó pillanatig nem volt egyértelmű, hogy stop motion-on alapuló filmet készítenek, vagy pedig CGI tachnikát alkalmaznak. Látva a számítógépes animáció fejlettségét, végül a CGI mellett döntöttek, ezzel is biztosítva a film helyét a filmtörténelemben. A Jurassic Parkkal végleg eldőlt a “háború” a CGI technikák javára.

Az első, egész estés animációs filmre már nem sokat kellett várni: 1995-ben mutatták be Toy Story – Játékháborút, ami igazi közönségkedvenc lett és megmutatta, mire is képes a 3D animáció a filmekben – komplett világokat hozhatunk vele létre. A Pixar stúdió a filmmel bebiztosította helyét a filmtörténelembe.

A digitális technikák következő mérföldköve a  motion capture technika (vagy mo-cap, mocap), amely alapja az emberek vagy tárgyak mozgásának rögzítése, majd ezek digitalizálása. A mocap alkalmazása igazi mérföldkő volt a 3D animáció történetében, hiszen ennek segítségével még élethűbbé váltak a meganimált objektumok. A technikát Hollywoodban először az 1996-os Dr. Moreau szigete című filmben alkalmazták egy CGI karakter életre keltésére.

A mocap fejlődésével megszületett a preformance capture, ami már a mozgás, az arckifejezések és izommozgások, valamint a hang együttes rögzítését tette lehetővé. A színészek érzékelőket viselnek a testükön és az arcukon a mozgások rögzítésére, amik lehetnek ledek, vagy fényvisszaverő pontok. A mai technológiák már párhuzamosan rögzítik és alkotják meg a digitális képet és mozdulatsort.  

A mocap és performance capture technikáknak köszönhetően olyan ikonikus karakterek születhettek meg, mint Gollum, a Gyűrűk Ura trilógia megosztó szereplője vagy az Avatar kék na’vijai. Manapság a technika nem csak a film, hanem a videojáték ipar egyik kedvelt eszköze is.

A technika fejlődésé jól nyomonkövethető a CGI finomodásán. Az évek során egyre apróbb, precízebb részletek létrehozása és animálása vált lehetőve: a különféle textúrák (például szőr, bőr) mellett az anyagok egyéb fizikai tulajdonságai is megjeleníthetővé váltak például fénytöréssel. Ma már teljesen élethűvé tudunk tenni karaktereket, vagy akár valós élő szereplőket megfiatalítani.

A digitális képalkotás a kétezres évektől folyamatosan átvette az uralmat a filmiparban. A mozifilmekből átszivárgott a TV filmekbe, majd a reklámokba is. Mára már a 3D lett az animáció legnépszerűbb formája. Ennek köszönhetően az ipar pörög, a technikák és az alkalmazott programok dinamikusan fejlődnek, valamint ezzel párhuzamosan a képzett szakemberekre is egyre nagyobb az igény.

Maya tanfolyam

Érdekel a film- és/vagy a játékipar világa? Szeretnéd megismerni, milyen lehetőségek állnak a 3D animációval foglalkozó szakemberek előtt? Nézz szét képzéseink között, és tudd meg, mit tartogat számodra ez a nem mindennapi szakma!

 

Share.

About Author

Avatar

1 hozzászólás

  1. Pingback: Ezekre képes ma a 3D animáció - Meshmag

Leave A Reply