Az animációs filmek és videojátékok mindig is a legnépszerűbb vizuális műfajok közé tartoztak – legalábbis a technológia létezése óta. Az animáció eredetileg kézzel készített rajzokkal készült, ez volt a 2D technika kora, ma azonban már a számítógéppel generált, 2D vagy 3D verzió, a CGI dominál. Egy korábbi cikkünkben bemutattuk a 3D animáció izgalmas történetét a kezdetektől napjainkig, most pedig elkalandozunk ennek a sokszínű és a jövőben is számos innovációt magában rejtő technika különféle típusai felé.
A legtöbb animációs technika alapja, hogy a digitalizált objektum vázának különböző részeit egymástól függetlenül mozgatjuk, ez adja meg a mozgás illúzióját. Az inverz kinematika (IK) technika viszont továbbmegy: lehetővé teszi, hogy amikor egy tárgy vagy karakter egyik elemét megmozgatjuk, akkor ez a mozgás ne csupán önmagában “létezzen”, hanem visszahasson a hozzá kapcsolt, kinematikai rendszerre. Az IK egyszerűsíti az animációs folyamatot, és lényegesen kevesebb erőfeszítéssel hozhatunk létre összetett mozgásokat.
Az inverz kinematika hatékony megoldás például abban az esetben, amikor egy karakterrel valamilyen tárgyért, például egy pohárért nyúlunk. A valóságban ez a mozdulat a vállból indul, de az IK használatával elegendő a karakter kezét a pohárra helyezni, a szoftver pedig a beállított paramétereknek megfelelően a megfelelő pozícióba állítja a csukló, könyök, váll ízületeit.
A legnépszerűbb 3D animációs filmekben lélegzetelállító vizualitás tárul elénk, mint például egy tengeri vihar, hatalmas vízesés vagy egy vulkánkitörés. Ezek legtöbbje részecskeszimulációval készül. A részecskeszimulációt jellemzően olyan vizuális effektek megalkotásához használják, mint a tűz, a felhő, a víz, a füst vagy a robbanások.
A Mesharray tanfolyamain alkalmazott Maya program például kiválóan alkalmas ezek megalkotására is. Ha a folyadékszimuláció rejtelmeibe szeretnéd beleásni magad, ajánljuk figyelmedbe interjúnkat, amit a Mesharray-en végzett Zalányi Attiával készítettünk.
A skinnelés az a folyamat, amikor a 3D modellt magához a virtuális csontvázhoz illesztjük úgy, hogy az egész szerkezet koordináltan, minél élethűbben mozogjon együtt. A munkafolyamat lényege nem csupán az, hogy a csontváz mozgatásával a karakter is megmozduljon, hanem az, hogy a megfelelő helyeken, megfelelő módon jöjjön létre a mozgás, a modell deformációja pedig a valóságnak megfelelően történjen.
Ezt az úgynevezett súlyfestéssel lehet elérni: ezzel a technikával manuálisan állítható be, hogy a csontozat mozgása mennyire és hogyan befolyásolja a modell egyes részeit. Alkalmazásával elérhető, hogy a csontozat minden mozdulatában összehangolva működjön, deformálódjon a karakter felülete.
A 3D animáció világa az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág. Nem csak évről évre, hanem szinte napról napra lát napvilágot egy-egy újabb technológiai fejlesztés eredménye. Egy dolog tehát biztos: ha a film- és videojátékok területén képzeled el a jövődet, akkor egy rendkívül sokoldalú, állandóan megújuló szektor részese lehetsz majd.