“Meddig mennél el a saját érdekeidért?” – interjú Odegnál Róbert filmrendezővel

0

Odegnál Róbert számos hazai és nemzetközi elismerés birtokosa. Referenciái között olyan munkák szerepelnek, mint a Hívó című képregényalbum, a Nyócker című animációs film, valamint az Egyjátékos mód című rövidfilm. Ígéretes új projektje kapcsán mesélt nekünk karrierje kezdetéről, nehézségeiről, jelenlegi foglalatosságáról és jövőbeni terveiről.

Kezdésnek szívesen hallanánk pár szót Rólad. Mivel már gyerekkorod óta képregény rajzolással szerettél volna foglalkozni, érdekelne, hogy sikerült-e olyan karriert össze hoznod, amilyet elképzeltél magadnak gyerekként?

Nagyon jó kérdés, mert így 50 felé közelítve sokszor eszembe jut, hogy gyerekként milyen karrierre vágytam, még ha nem is értettem ezt a szót. Imádtam a fantasy könyvborítókat, a sci-fi filmeket és minden akkoriban elérhető képregényt. Nagyjából ezeket a szakmákat mind végigpróbáltam, több-kevesebb sikerrel. Mostanában akkor vagyok nagyon elégedetlen, mikor épp nincs haladás a filmes életemben. De teljesen lenyugszom, ha akár csak egy rövidfilmet készíthetek elő és rendezhetek, vagy bármilyen egyéb filmes dolgot. Egyszerűen ebben érzem magam a legjobban.  

Mennyiben járultak hozzá a Képzőművészeti Egyetemen töltött éveid a későbbi sikereidhez? Véleményed szerint fontos a diploma a szakmádban való elhelyezkedés szempontjából?

Magát a diplomát egyáltalán nem tartom fontosnak. Például a művészeti suliban, ahol tanítok, van pár elképesztően tehetséges gyerek, akiknek nem a diploma a cél, hanem hogy minél előbb legyen munkája, és dolgozva tanulhasson. És úgy látom, hogy sikerül is nekik, valaki már 20 évesen nagyon komoly projektekben dolgozik. Vagy akár saját játékot fejleszt nagyon magas szinten. Ők persze a tudásuk nagy részét maguktól tanulják meg. Nekem fontos volt, hogy elvégezzem a Képzőt, hogy legyen egy grafikus szakmám, amit végül nem is igazán gyakoroltam. De a többi osztály- és évfolyamtárs munkái, valamint néhány tanárom nagy hatással volt rám a későbbiekben.

Milyen előnyei és hátrányai vannak, ha valaki képregényrajzolóként helyezkedik el? Milyen jövője van szerinted a (globális- és magyar-) képregény iparnak? Te inkább Marvel vagy DC fan vagy?

Fura, de a képregény öröknek látszik. Még itthon sem tudták tönkretenni, pedig sokan rajta voltak, pláne a rendszerváltás előtt. Manapság szerencsére egyre több magyar rajzoló ér el nemzetközi sikereket, és ők tényleg nagyon jók. Én kevésbé látok bele a szakmába, mert csak egy-két megrendelésre készülő képregényt csináltam régebben. Anno amúgy én is próbálkoztam külföldi kiadóknál, igen kevés sikerrel. Ma már látom, hogy sokkal kompromisszumkészebbnek kellett volna lennem, és sokkal jobban kellett volna képeznem magam, mert ott nagyon magasak az elvárások.

Nem vagyok szuperhős fan, de Batman már gyerekként a kedvenc karakterem volt, főleg azért, mert imádom a sötét városokat és a sötét hősöket. Valahogy én is mindig noir történeteket írok vagy rajzolok.

Milyen érzés volt a Nyóckeren dolgozni? Akkoriban ez a film egészen nagy népszerűségnek örvendett.

Gauder Áron nagyon jó gyerekkori barátom volt, és még páran a csapatból, úgyhogy ezért nagyon laza és kellemes munka volt. Én csak a háttereket festegettem, az egész vizuális világ Áron tehetségét dicséri. A siker is leginkább az övé volt, megérdemelten. Amúgy én pontosan abban az évben kezdtem el munka mellett festegetni digitálisan A hívó képregényt, mert ki akartam próbálni magam egy másfajta grafikai stílusban is.

2005-ben megjelent és több rangos szakmai díjat is kiérdemelt “A hívó” című képregényed. Mik voltak ekkor a terveid a történettel, hogy alakult ehhez képest a képregény utóélete? Mi volt az a pont, ahol úgy érezted inkább háttérbe szorítod a képregényt és inkább a filmes formátumot választod?

Szerettem volna egy trilógiát végigrajzolni, meg is írtam nagyjából a maradék két részt, sőt, el is kezdtem rajzolni a másodikat. Aztán persze közbeszólt az élet, pénzt kellett keresni. Viszont a történet nem hagyott nyugodni, és mikor elkezdtem egy forgatókönyvíró tanfolyamot, rögtön ehhez a történethez nyúltam. Az utána elkezdett rendező suliban gondoltam, hogy mi lehetne ennél jobb alapanyag számomra a vizsgafilmemhez. A vizsgafilmből végül nem lett semmi, mert azért nem olyan rendezői suli volt az, ahol kamerát adtak a kezünkbe. De az alapokat jól megtanították, és alig vártam, hogy végre kipróbáljam a gyakorlatban.

Milyen volt a fogadtatása “A hívó” kisfilmnek?  Milyen célokat és sikereket szerettél volna elérni vele? Ehhez képest mi valósult meg?

Sokkal jobban fogadták, mint vártam. Nem is gondoltam arra, hogy mi lehet belőle, egyszerűen csak nagyon le akartam forgatni. Ki akartam végre próbálni, hogy össze tudnék-e rakni egy filmszerű dolgot. Ez volt a maximum elvárásom, hogy filmként működjön, össze lehessen vágni és legyen valami értelme. Horváth Áron írt hozzá egy izgalmas, megvalósítható, egyszerűnek tűnő forgatókönyvet, és aztán elkezdtem összeszervezni nagy-nagy lelkesedéssel, szinte nulla pénzből.

Ha jól tudom, 2 nap alatt forgattátok le. Azért ez rekord szintű felkészültséget sejtet a háttérben. Mi indokolta a rövid forgatási időt? Milyen akadályokba ütköztetek ez idő alatt? Volt előnye annak, hogy hamar lezajlott a forgatás?

Egyszerűen csak két napra volt pénzünk, amit ráadásul nagyrészt az én családom pénze volt, mert akkor még nem nagyon volt rendes fizetésem. Anyukám biztos nagyon örült, mikor elkezdtem tőle is pénzt kunyerálni, mert én teljesen kifogytam belőle nagyjából két hét szervezés után. Ráadásul tényleg az első komolyabb kisfilmem volt, kevés tapasztalattal. Sokat storyboardoltam előtte különböző reklámfilmekben, úgyhogy volt egy kis rutom legalább a plánozás terén. A Sparks biztosította nekünk a technikát, a műtermet, és sok minden egyebet, ez hatalmas segítség volt, a színészek is ingyen jöttek el. De azért sok mindent meg kellett fizetnünk, a kezdeti tervezett párszázezres költség végül másfél millió lett. Durva. 

A kisfilmhez egyedül készítetted az utómunkálatokat, amiből van bőven a filmben. Mennyi ideig tartott elkészíteni, és mi indokolta azt, hogy mások nem dolgoztak az utómunkálatokon?

Másfél évig csináltam a CGI utómunkát. Nem volt pénzem másokat megfizetni, de szerencsére határidő sem volt, úgyhogy gondoltam, ez jó tanulás lesz. Közben tanultam meg az After Effects-et és a 3D Max-ot. Nagyon jó időszak volt, izgalmas volt látni, ahogyan a green-screen hátterek megtelnek városokkal meg mindenféle repülő dologgal.

Már 2005-ben, a képregény megjelenésekor “Egy jövőbeni sámán története” címmel aposztrofáltátok “A hívó” cselekményét. Ehhez képest a “Sámán” című kisfilm megvalósulása csak 2020-ban tudott elindulni, (többek közt) a Nemzeti Filmintézet támogatása jóvoltából. Mi lehet az oka, hogy (csak?) 15 év után sikerült támogatást nyerni a kisfilm pályázatára? Támogatja más is a film elkészülését?

Az az igazság, hogy főleg külföldre próbáltuk eladni A hívó univerzumát, mert egyszerűen nem bíztunk benne, hogy itthon támogatnak egy drágának vélt sci-fit, akár csak kisfilm szinten is. Ehhez persze az is kellett, hogy több komoly magyar producer is elutasította, mert lehetetlennek tartották, hogy ezt a Filmalap vagy a Filmintézet komolyan vegye. Én már a képregényt is magyar helyszínekkel írtam meg, de aztán ott is átírtam mindent, mert egy külföldi kiadó érdeklődött iránta. Végül a Vadvirágok Kiadó adta ki itthon, de sok gondolkodás után hagytuk inkább egy elképzelt világban játszódni. Tavaly is úgy adtuk be a csapatunkkal a kisfilm pályázatra a történetet, hogy miért ne, de valószínűleg rögtön kiszórják. Én még mindig a hatása alatt vagyok, hogy nem így történt, ez hihetetlen öröm, mert tényleg 15 éve foglalkoztat ez a világ. Ráadásul magyarul valósulhat meg, kimondva végre, hogy ezek budapesti helyszínek, és hogy ez egy futurisztikus alternatív Magyarország. Az is jól esett, hogy a zsűri őszintén lelkes volt, főleg, mikor látványterveket is mutattam. Más támogatónk nincsen, de most indítunk egy Kickstarter kampányt Kovács Milán segítségével, hogy a trükkök még színvonalasabbak lehessenek.

Mit gondolsz, van esély arra, hogy egész estés mozifilm is legyen belőle egyszer?

Nekem most ez a leghőbb vágyam. Sokáig fejlesztette a magyar HBO sorozatnak, nagy utat járt be a történet náluk, már az angol anyacég is beszállt a fejlesztésbe, de végül nem jött össze. Én azért szeretnék belőle mozifilmet elsősorban, mert látom, hogy egy sorozat mekkora iszonyú munkával jár, mennek az évek, és alig halad előre valamit a dolog. Biztos van ellenpélda is, de én ezt tapasztaltam eddig. Ha kész a kisfilm, meg fogunk próbálni itthon pénzt szerezni rá, mert mint mondtam, szívügyem, hogy itthon valósulhasson meg a történet itthoni szereplőkkel és helyszínekkel.

Nagyon erős vizuális hangulata van “A hívó”-nak, amit a “Sámán”-ban is szeretnétek majd tovább vinni. Miért szereted ezt a hangulatot, mit szeretnél vele átadni a nézőknek?

A hívó univerzuma a jelen világunk lenyomata, vagyis sokminden megfeleltethető a mai magyar-, vagy nemzetközi valóságnak. A környezetszennyezés, a járványok, a multi cégek elnyomása, a kisember kihasználása mind-mind egy-egy sci-fi toposz, de nem véletlenül vannak még mindig jelen a kúltúrában. Ezek – plane manapság – nap-mint-nap nyomasztják a legtöbb embert, én így próbálom őket kiírni, kirajzolni magamból. Ebben a világban minden rozsdás, nyikorog, nem működik, kicsit úgy, mint gyerekkoromban nagyjából minden baráti országból származó szerkezet, vagy autó. Az országunkra sok helyen jellemző lakótelep erdők is megjelennek, persze kissé átírt módon. Szóval a filmben és a képregényben tényleg mindennek van itthoni, mai vagy régebbi párja.

Mennyien dolgoztok a “Sámán”-on, és ki miért felel?

A Blue Duck Arts egy kis, filmes csapat Vékes Csabi vezetésével, aminek több, mint tíz éves indulása óta büszke tagja vagyok, és velük gyártjuk a Sámánt. Hosszú évekig csak lelkesedésből írtunk és csináltunk kisfilmeket, közben rengeteget pályáztunk, és pár éve végre kezdenek beérni a filmes gyümölcsök. Egyre több komoly munkát sikerült tető alá hoznunk. Immár két mozifilm- és két tv-film írása, rendezése, gyártása fűződik a csapat nevéhez. Van nálunk producer, írók és rendezők, de néha átváltunk első asszisztensbe és dramaturgba, persze bizonyos határokon belül. A legjobb érzés saját csapattal dolgozni, olyanokkal, akikről tudod, hogy nem igazán a pénzért csinálják, hanem a film szeretetéért.  

Láttam, hogy több különböző makettet is készítetek CGI jelenetek helyettesítéséhez. Mi az előnye a maketteknek a CGI jelenetekkel szemben? Mennyire időigényes 1-1 makett helyszínt elkészíteni? Hogyan oszlanak meg a makett és a CGI helyszínek a kisfilmben? Nehéz velük ugyanazt a hatást elérni? Esetleg pont az a cél, hogy különbözőek legyenek?

Nagyon régi vágyam volt, hogy ne csak CGI szerepeljen a filmjeimben, talán azért is, mert én tényleg nem vagyok ebben túl profi. A hívó kisfilmnél is makettekkel akartam leforgatni minden trükköt, hogy ne kelljen megtanulnom 3d-zni. De az első félresikerült makett-kezdeményemnél beláttam, hogy ez se könnyebb. És azt is elfogadtam, hogy a tudásommal csak ezt a stilizált világot tudom létrehozni , úgyhogy nem is törekedtem reálisra. Mikor készítettem a kisfilmhez a trükköket, rengetegszer átlapoztam az “Art of Star Wars” c. könyvet, és lenyűgöztek a makettek és a vizuális világ felépítése. Nagyon vágytam arra, hogy egyszer én is így dolgozhassak. Figyelve a mostani trendeket, meglepődve láttam, hogy a blockbusterekben is nagyon sok makettet használnak, csak szinte teljesen egybefolyik a CGI-vel. Szerintem jó, ha van makett referencia a CGI modellekhez, és az is, ha keveredik a két technika. Persze sokszor hihetetlen jók a csak CGI trükköket használó filmek is.

Tényleg lesz felgyújtva valódi autó a jelenet kedvéért?

Haha, amúgy tényleg így volt az eredeti forgatókönyv szerint, de azóta már átírtam. Nem azért, mert sajnáltam volna a makettet – amúgy vérzett volna a szívem érte – hanem, mert a történet más fordulatot vett a végén. Csapó István, aki többek között a Lada makettet is csinálta, szintén fellélegzett szerintem. István amúgy elképesztő csodákat gyártott a filmhez.

Mi motivál arra, hogy elkészüljön a “Sámán”, esetleg, hogy mozifilm is készüljön belőle? Mi a célközönséged, akit meg akarsz vele szólítani és miért? Mennyire befogadható a téma, amit a kisfilm körüljár?

A kisfilm arról szól, hogy meddig mennél el a saját érdekeidért? Ez szerintem mindig is aktuális téma volt, mindig voltak, akik másokon átgázolva próbáltak érvényesülni, teljesen semmibe véve mások életét. A címbéli Sámán – akit ismét Mohai Tamás fog alakítani – előtt is két út áll. Magát választja, vagy, mint egy igazi sámán, a közösséget. Ha jól meg van írva és rendezve egy film, akkor szerintem mindenki számára átélhető. Erre törekszünk, meglátjuk, hogy sikerül-e. A világ és a fő karakter pedig szerintem alkalmas arra, hogy egy hosszabb történetet is elmeséljünk vele.

Mikorra várható a kisfilm megjelenése?

Augusztusra kell leadnunk a Magyar Filmintézetnek, úgyhogy nagyon sok trükköt el is kezdtünk már most, mert gyorsan megy az idő. Januárban fogunk forgatni egy nagyon izgalmas helyszínen, de még erről többet nem árulhatok el.  

Hol tudjuk nyomon követni a fejleményeket?

A kisfilm Facebook oldalán igyekszem majd naprakész lenni, de csinálunk majd werkfilmet is a forgatásról és trükkök készítéséről is.

Ha szeretnéd támogatni Robiék munkáját, akkor a képre kattintva feliratkozhatsz, hogy értesítést kapj a szeptember 27-én induló Kickstarter kampányról!
Share.

About Author

Leave A Reply